Home > Általános > (Magyar) Lali papa zempléni beszámolója 1959-ből

(Magyar) Lali papa zempléni beszámolója 1959-ből

February 27th, 2013

Sorry, this entry is only available in Magyar.

Categories: Általános Tags: , , ,
  1. Hanzély Erika
    February 27th, 2013 at 12:23 | #1

    Jól ismertük a nagypapát, és Éva nagymamát. Ezuton fogadja részvétünket, a férjem a temetésen ott volt. 1964-v.65-ben ismerkedtem én velük meg, mert a férjem akkor ment fiatal mérnökként a Mávti-ba dolgozni és egy csoportban dolgoztak 79-ig amikor is mi kiutaztunk dolgozni Iraqba. Gondolom azt a vidéket is fogják érinteni, fantasztikus hely. A nagypapáék többször tartottak diaképes beszámolót a köbányai lakásukon a kollegáknak, barátoknak. Akkor még nagy szó volt külföldi turákat tenni. A legemlékezetesebb beszámóló ami elevenen megmaradt bennem, a Trigláv csúcs megmászása volt. Akkor döntöttem el, hogy én is szeretnék ilyen helyekre eljutni, és sikerült szerencsére. A nagypapa nyugodjon békében és maguknak sok szerencsét a további kalandozáshoz. Hanzély Erika

  2. Reku Papa
    February 27th, 2013 at 13:27 | #2

    Minden ember egyszeri és megismételhetetlen, de a halállal mégsem tűnik el!

    Mert miből áll az ember? Harverből és szoftverből. A hardveréből, a gének közvetítésével, számmottevő részt visznek tovább utódai. Szoftveréből, a mémek közvetítésével, számottevő részt visznek tovább sokan, akiknek gondolatait kifejetette, akikre hatott életében.

    Halálunk csak egy stáció a gének és mémek örökös, evolúciós utazásában. Mi csak egy sokszorosító szerkezet vagyunk számukra. Egy a hétmilliárdból.

    Amikor találkoztok egy emberrel, akinek olyan a szeme, mondjátok azt, ugyanez a gén volt Lali papában is! Amikor egy túrázgatóval találkoztok, lássátok benne is Lali Papát!

  3. Pistabá
    February 27th, 2013 at 13:55 | #3

    Nagyon jó volt olvasni! Köszi, hogy megosztottad!

  4. Szabó Klári
    February 27th, 2013 at 17:06 | #4

    Fantasztikus írás, nagyon élveztem. Azon jót mosolyogtam, amikor Lali papa ezt írja: “Miskolcig sőt utána Füzesabonyig meglehetősen nagy volt az esti autó forgalom, de azután gyérebb lett.” Elképzeltem, hogy milyen nagy lehetett a forgalom 1959-ben. Gondolom olyan 500 méterenként követhették egymást az autók, ha már meglehetősen nagynak tűnt. Visszaemlékszem azokra az időkre, persze nem pont 1959-re, de 1962-re és a további évekre pontosan emlékszem, akkor kezdtem az óvodát, és túlnyomórészt egyedül jártam oda is, meg utána iskolába is, ami szintén a 10-es út túloldalán volt, és bizony autó percenként ha kettő-három áthaladt Pilisvörösváron. Emlékeim szerint az első komolyabb forgalom ’68-ban volt, amikor az orosz tankok konvojban vonulásztak Szlovákia felé. Akkor nem is tudtam vagy 10 percig átkelni a 10. sz főúton. :)

  5. Szabó Klári
    February 27th, 2013 at 17:10 | #5

    Őszinte részvétem, hiányzott már, de hiányozni is fognak Harkányi Lali papa visszaemlékezései, hatalmas stílusban tudta előadni a történeteket, sajnálom nagyon.

  6. Szalai János
    February 27th, 2013 at 19:14 | #6

    Sajnálom hogy Lali papa már nem lehet itt.A túrabeszámoló nagyon olvasmányos és érdekes volt.Valamikor én is nyaraltam a Nagypapámékkal a hegyekben.Azt a hangulatot éreztem mikor olvastam az élménybeszámolót.Köszönöm hogy megosztottad.Egy viszont biztos a “beszélőkédet” Lali papától örökölted.A fényképek is szépek.

  7. Hodossy Béla
    February 27th, 2013 at 20:56 | #7

    Nagy élvezettel olvastam nagypapád élmény beszámolóját, mivel én is bejártam a leírt helyeket a 60-as években. A “beton kaja”-val egy turán végig lehet menni. A “strimfli”-t kilehet találni abból, fejük felett kötélen lógott, azaz harisnya (Strumpf német). A tischlizést szintén német, fehér asztal mellet beszélgetés, borozgatás. A nagyapa biznyára tanult még németül.

  8. Szepesi Hajnal
    February 27th, 2013 at 21:20 | #8

    Betonkajának a nagyon tartalmas, tömény ennivalót hívtuk, pl.szalonna, kolbász, hagyma sütve tojással. A másik 2 szó nem ismerős nekem.

  9. bj
    February 28th, 2013 at 06:38 | #9

    Vonaton ülve, egy messzi országban olvastuk a nagypapád írását. Különös érzés volt időben-térben ugrani egyet és utazni velük együtt. :) Köszönjük!

  10. Arpi
    February 28th, 2013 at 06:55 | #10

    @Reku Papa
    Érdekes és nagyon elgondolkodtató, amit az emberi életről, a génekről és a mémekről írtál, és ezt igazolja @Hanzély Erika hozzászólása is (amit szintén nagyon köszönünk) a Triglav-al kapcsolatban. Remélem, mi is sok jó, értékes mémet továbbadunk ezzel az utazással és a publikációinkkal. Ezeknek egy jó részét biztosan a szüleinktől és így Lali papától is kaptuk.
    Mintha az öreg is érezte volna ezt, ő nem beszélt mémekről, de ezt írta nekünk az egyik utolsó levelében, idézem:
    “Köszönettel vettük, hogy nem csak a szüleitek, de mi is a nagyszülők is megkaptuk a Népszabadság TOP 150 kiadványát.
    Nem túlzok, amikor azt állítom, hogy TI vezettek. Mert a TI gazdagságotok ellentétben csak az anyagias gazdagokkal az ÖRÖK ÉRTÉK felé halad és az is lesz. De lényeg, hogy hazatérésetek után azokat a tapasztalatokat és minden értéket, amit most gyűjtötök a NÁSZÚTON a Magatok és Családotok, Barátaitok, és a HAZA, valamint az EMBERISÉG javára fordítsátok.
    BÍZOM BENNE, HOGY ÍGY LESZ.
    Lali papa és Éva mama.”
    Nagy szavak ezek, de leírta őket, mert tudta, hogy valószínű már nem találkozunk többé személyesen. :(
    Ami pedig a géneket illeti, azok továbbadásával még egy kicsit várunk! :) Az a következő project, addig még gyűjtjük a jó mémeket, amelyeket majd továbbadhatunk a gyermekeinknek és mindenkinek, aki nyitott rájuk. Egyébként az ember egy mém szűrő is az élete alatt. Ezért fontos, hogy mire figyelünk, mire szenteljük a figyelmünk, az erőnk, a kitartásunk, az életünk. Amire nem figyelünk, az nem marad fenn, amivel foglalkozunk, amiről beszélünk, amiről írunk, az tovább él, és sokszorozódik a “hordozókban”, azaz bennünk, emberekben.

    Köszönjük az mindenki hozzászólását, reméltem, hogy tetszeni fog néhányotoknak Lali papa beszámolója.

  11. Karesz
    February 28th, 2013 at 19:59 | #11

    Ismertem Lali papát, sok szép emléket őrzök és ha visszajöttök majd át is adom.
    Addig is jó kerekezést..
    Tényleg ha amúgy is feküdtök azokban a bringákban akkor nem lenne egyszerűbb csak letámasztani és abban is aludni? Időt spórolnátok Vele…

  12. maurka
    March 1st, 2013 at 15:07 | #12

    @Arpi
    azt hiszem megértem amit érzel Árpi, én angliában tanultam épp, mikor nagyapám meghalt, nagy törést jelentett, de biztos hitet is abban, hogy én viszem tovább a benne lévő dolgokat, a gondolkodásom, a kezem tudása az ő továbbélése. Lali papát olvasni kommentben is nagyszerű volt, sajnos a mi családunkban hiányoztak a grafomán egyedek, Ti jó úton jártok, lehet mégis ki kéne nyomtatni azt a könyvet :) jó utat, hátszelet!

Comments are closed.