Comments on: We arrived in Turkey

By: Harkányi Lajos

Harkányi Lajos — Sun, 10 Jul 2011 20:52:49 +0000

Sziasztok Zita Árpi és hű kísérőtök Dani !
Haza érkezve a perőcsényi ribizliszüreti munkákról azonnal kinyomtattam a Törökországba érkezésetekről szóló beszámolót. Éva mamának azonnal odaadtam elolvasni. Ez megtörtén részéről, és kérdezésemre közölte , hogy sok mindent egyáltalán nem ért amit a 100 km-es görögdinnyével kapcsolatban Árpi leírtál. Utána én is olvastam ,de nem tudtam megmagyarázni, hogy mi az, hogy HD-ben vesz fel és az ezzel kapcsolatos nehézségekről sincs halvány f..gom sem és az sem, hogy mi az a netbook amire át kellene kódolni. Szóval nekünk akik a huszadik században születtünk ezek a kifejezések nehezebbek mintha kínaiul lennének írva hiába vagyunk mérnökök. Nem beszélve a titkos Wifi hálózatról sem tudjuk, hogy az ehető vagy iható valami.
Viszont mi az elmúlt 2 hét alatt a szüreteléssel előállítottunk magunknak és Tátrai Piroska (Rupi özvegye aki a 7000-res csúcsok mászója volt a Pamírban) részére kb 22o liter piros ribizlibort és kb. 120 liter fekete ribizli szörpöt 2 hét kemény “látástól vakulásig” tartó fizikai munkával. De hát ez az utolsó, mert jövőre sajnos Perőcsényről már le kell mondanunk Várva a további beszámolókat, jó éjszakát kíván Nektek Lali papa és a már alvó Éva mama.

By: sanya

sanya — Sun, 10 Jul 2011 05:46:16 +0000

A legfrissebb hírek a Facebookon a 3. ” Honeymoonn….”-nál olvashatók!

By: Arpi

Arpi — Sat, 09 Jul 2011 07:42:03 +0000

Érdekes, ezt most kézzel kellett approve-álnom, pedig nincs benne link… Hogy csinálod? :)

By: sanya

sanya — Sat, 09 Jul 2011 04:59:21 +0000

“Mária-rádió Isztambulban” – egy csomó templom fel van sorolva, azoknak van plébániája is !

By: Arpi

Arpi — Fri, 08 Jul 2011 22:16:51 +0000

Dani épp ott függesztette ki a függőágyát, ahol Te is írtad, a tengerparton… bár szerintem már rég befogadták egy lakókocsiba :) Vannak ott páran.

Mi egy hostelben vagyunk Zitával, letusoltunk, van internet, írjuk az NRÉ-t, aztán feltöltünk egy bejegyzést, amit már két hete meg kellett volna tenni… :)

Az említett plébániát meg tudod mégegyszer említeni? Akár itt, akár mailben… ez valahogy elkerülte a figyelmünket… Mindegy, egyszer kibírjuk hostelben…. Azért a cuccokat mókás volt felpakolni a csigalépcsőn a 3-ra :)

Amúgy minden ok, no worries! :) Ja, az iráni nagykövetség ma az orrunk előtt zárt be, szóval marad a hétfő reggel.

By: Arpi

Arpi — Fri, 08 Jul 2011 17:55:09 +0000

@kriszti "Hát poén lenne így átmenni", "Oké, ott találkozunk!" :) ezek voltak a reakciónk a hozzászólásotokra! :) Amit köszönünk! :) Igyekszünk nem sietni Ausztráliáig, hogy odaérjetek! :) Reméljük, ott találkozunk! :)

By: kriszti

kriszti — Fri, 08 Jul 2011 14:08:27 +0000

Sziasztok!

Én is véletlenül találtam a blogotokra, szinte az elejétől minden nap követem az utatokat, pedig nem bringás vagyok (még:)).
Most már muszáj megosztanom, mennyire jó érzés látni, hogy vannak ilyen jófej, őrült és bátor emberek, akik hasonlóan gondolkoznak az életről, mint mi a párommal (és hogy vannak ilyen emberek is, mint pl. Ali..). A “mert csak egyszer élünk” jegyében mi saját kezűleg építünk egy 40 lábas vitorlást, amivel szeretnénk majd bejárni a világot és hajón élni. Ha már kész lenne, elmennénk értetek mondjuk Ausztráliába és mi lehetnénk a “marhák”:), akik átvisznek az óceánon.

Nagyon sok emlékezetes élményt kívánunk Nektek, élvezzétek az utazásban az ‘itt és most’-ot, veletek vagyunk!

kriszti

By: PetyaKmet

PetyaKmet — Fri, 08 Jul 2011 08:57:35 +0000

Tegnap a Bumerángban volt szó rólatok. Azóta követem a bejegyzéseiteket.
Várom az újakat!

Talán egyszer én is eljutok valamilyen hasonló útra.
Sok sikert, és gratula Kecskemétről,
Péter

By: sanya

sanya — Fri, 08 Jul 2011 04:23:44 +0000

Kedves Zsófi!
Beírásodból szinte teljesen a saját gondolataimat hallom vissza a kilóméterhuszársággal kapcsolatban. A hajtó erő náluk a vízumok időtartama. Amennyire látom, már nagyon rájuk fér egy pár nap egy-helyben-ülés!

Zita! Van ott is Mária-rádió. Szállás ügyben hátha segítség!

Árpi! Fogalmad sincs, mennyire várunk minden apró életjelt! Este 3-5 percenként nézzük az internetet, ki meddig bírja.

Dani! Kérhetünk írást, hogy te hogy élted meg az eddigi utat?

Különben jó pihenést Isztambulban!!!

By: Zsófi

Zsófi — Thu, 07 Jul 2011 21:31:44 +0000

Sziasztok!
Bizony a kutyák nagyon rémisztőek tudnak lenni, de ilyenkor hirtelen az ember még szembe szélben is hihetetlen sebességre tud gyorsulni. :-) Nekünk az jött be, hogy Félix rákiabált a kutyákra hangosan (én ugye ilyet nem nagyon tudok) illetve ha az nem használt, akkor leszálltunk. Biztos valahogy a mozgás zavarja őket, mert sokszor amikor leszálltunk, mintha meg is ijedtek volna a kutyák.
A kilóméterhuszárságot én megértem. Mi is valahogy sosem tudtunk annyit menni, mint amennyit elterveztünk, amit úgy gondoltuk, hogy képesek vagyunk. Valamivel mindig elmegy az idő, fénykép, kaja, bolt, szieszta, emberek stb. El kell fogadni, hogy csak 40-50-60 km van meg egy nap alatt és akkor már nem annyira zavaró. :-) Sőt, néha még akkor kellemes meglepetés is érhet.
Amúgy hajrá, ügyesek vagytok!
Zsófi