Comments on: One spoiled day – Don’t ever start out in the afternoon!

By: Szilvi

Szilvi — Mon, 15 Aug 2011 14:24:20 +0000

@Zita Szia Zita, nagyon köszi az ötletet az intimtölcsérről. Elolvastam a honlapot amit írtál és nagyon tetszik. Még megbeszélem az orvosommal, hogy spirál mellett lehet-e használni és megpróbálom. Nagyon fog segíteni a rövidebb bringatúráknál is. Hihetetlen, hogy így távolról, utazás közben is segítettél. Gyönyörű helyeken jártok, és Árpi leírásaiból nagyon sokat lehet tanulni. Nemcsak az idegen tájakról, hanem a túrázásról,a kalandokról, megoldásokról, az emberek jóságáról, a párok (Ti) összecsiszolódásáról. Köszönöm a biztatást is, biztos, hogy egyszer el fogunk indulni és biztos, hogy bringával. Nem biztos, hogy világ körül, de minél több helyre szeretnénk eljutni a paripákkal. Addig is minden szabinkat a bringákon töltjük, és próbálunk mindig új tájakat felfedezni. Nagyon sok-sok kitartást, hitet, türelmet, és sok-sok szép élményt kívánok nektek. Folyamatosan nyomon fogom követni az utatokat. Puszi nektek, Szilvi

By: Zita

Zita — Sat, 13 Aug 2011 12:05:21 +0000

@Djagga Szia Djagga, de jo ujra itt, hogy irsz, orulok neked! Koszonjuk, hogy tamogatsz, biztato szavaid kulonosen jol esnek, azt a reszt meg majd kikeresem, elolvassuk. Veled remelem minden rendben, puszi innen a tavolbol is! :)

By: Zita

Zita — Sat, 13 Aug 2011 12:02:25 +0000

@Szilvi
Szia Szilvi! Koszonom szepen, hogy irtal, hogy biztatsz. Nonek lenni sem utkozben, sem otthon nem mindig konnyu. :D ;) Na de felreteve a viccet, van par dolog, ami mindenkepp segit, pl ha megfelelo higieniai cuccokkal veszi korbe magat az ember. :) Pl az Ortlieb zuhanyzsak ne tudd meg, hanyszor visszahozta mar az eletkedvem. Aztan az intimtolcser, amirol azt sem tudtam eddig, hogy letezik, millionyi szazalekkal megkonnyiti az eletem. ( http://ladycup.hu/ ) A Kinley konyvolvaso a lelkemet balzsamozza, amikor a sok torok szo utan Jokait olvashatok… Es persze egymassal lenni, ketten a ferjemmel, mindent megbeszelve, egyutt konnyu.
Kivanom, hogy egyszer ti is nekiindulhassatok – akar lakoautoval, gyerekkel, mint ahogy az a magyar csalad, akikkel tegnap talalkoztunk a tengerpaton. Minden sokkal egyszerubb, ha az ember nekikezd, utkozben valahogy leegyszerusodnek a dolgok. Hajra nektek is!

By: Arpi

Arpi — Sat, 13 Aug 2011 11:44:36 +0000

Köszönjük a csodás kommenteket! :) Igyekszünk élvezni az út minden egyes pillanatát, még azokat is, melyeket amúgy az ellenségeinknek sem kívánnánk… :) Nem mintha lennének “ellenségein” :) Grúzia tényleg szeret minket, nekünk ma kicsit nehéz szeretni Őt, mert sok az autó az úton, és szinte mindegyik nagyon büdös… De azért megvagyunk, és jól vagyunk, és most feltöltök egy bejegyzést! :) Köszi a hozzászólásokat, jó volt őket olvasni, és örülünk, hogy tetszik a túránk és ez a hozzá tartozó kis oldal, amivel talán adunk valamit. Üdv Grúziából!

By: Djagga

Djagga — Fri, 12 Aug 2011 16:15:19 +0000

Először is gratulálok! Mindenhez! Zita neked különösen ahhoz, hogy Árpival találkoztál és összekötöttétek az életeteket. Árpi, ismeretlenül is, remek arc lehetsz! A türelmed bámulatos és jól teszed, ha ezer szenzorral ügyeled a rendet. Persze szereted az embereket, akikkel találkoztok, de azért ügyelj arra, hogy az érdeklődés és a pofátlanság között van egy finom határ. Ugyhogy légy résen, ahogy a cserkészéknél mondják, s ennek eredménye lesz a békesség és a nyugalom.
Most még nem tudtam küldeni nektek egy kis pénzmagot, de majd megoldom és jelzem.
Nem rég volt egy érdekes rész a napi evangéliumban, amikor a tanítványokat faggatják, hogy Jézus miért nem fizet templomadót. A többit majd keressétek meg. Máté evangéliumában . Olvaslak benneteket én is! Sok boldogságot !

By: Szilvi

Szilvi — Fri, 12 Aug 2011 05:35:08 +0000

Kedves Zita és Árpi!
Még sosem írtam nektek, pedig már indulásotok előttől olvasgatom a honlapotokat. Szeretném megköszönni ezt a csodás élményt, amit az utazásotok leírásával okoztok, a legnagyobb álomom élem meg veletek miközben olvasom. Sajnos a saját megvalósításunk (férjemmel) még várat magára (gyerekek, hitel), de addig is rengeteget segítetek a tervezgetésben és megerősítetek a megvalósításban.

Zita, téged nagyon csodállak. Egy nőnek mindig annyi nyűgje van – sokkal több mint a pasiknak – amelyek miatt nehéz ez a nomád életmód. Örülök, hogy bebizonyítod, hogy a nőknek is meg lehet oldani minden nehézséget.
Árpi neked azt szeretném mondani, hogy ne húzd fel magad néhány gyerek vagy fiatal tolakodásán. Gondolj arra, hogy azért is indultatok el, hogy megismerjétek ennek a csodálatos földnek a sokoldalúságát, belekóstoljatok más-más kultúrákba, életfelfogásokba. Ami idegesít, az is sokszor ennek a megtapasztalásnak a része, és csak több leszel tőle. Próbáld meg inkább élvezni és tanulni abból is ami idegesít.

Nagyon drukkolok nektek és folyamatosan olvasom a bejegyzésed Árpi.
Puszi nektek, Szilvi