A mókuskerékből kiszállni nagy dolog, és mindenkit csak bátorítani tudunk rá, akár egy hétvégényi időre, akár évekre, ki ahogy megteheti, de mindig jó látni a dolgokat egy másik szemszögből is!

A hozzászólokról. Nagyon kevés negatív kritikát kapunk (tényleg kaphatnánk többet, azokból lehet tanulni!), azokat pedig javarészt teljesen kulturált formában, építő jelleggel. Szerintem az itt lévő első hozzászóló sem volt olyan durva. Leírta a véleményét, és kész, ilyen hangulatban volt, nem kell ezt magunkra venni. Vannak, akik szerint az éghajlatváltozáshoz nincs köze az embernek, akik szerint a túlnépesedés nem probléma, és a globalizáció negatív oldalairól sincsenek fogalmaik, vagy teljesen mások, mint a mieink. Ez is rendben van, vagyis nincs rendben, de mit tegyünk, azon kívül, amit Te is leírtál? Gondolkodunk, próbáljuk jobban, szebben, ügyesebben, okosabban élni az életünk – a merészek meg közben még beszélnek is erről, vagy ne adja az ég, blogot írnak. :)

…és mégegyszer köszi, és sok bátorságot, és kitartást az álmaitok megvalósításához! Ne 15-20 év múlva kezdjétek, hanem ma! Ha már álmodsz, ha tervezed, szervezed a dolgokat, akkor valójában már elindultál az úton! ;)

Amúgy BÚÉK, mindjárt jön egy kis évvégi összefoglaló, éveleji tervezgető bejegyzés! ;)

És ha már mindenáron kritikát akarsz hallani, valahogy dolgozd le a lemaradást (akár úgy hogy kijelented hogy a Balin töltött igazi nászút hetei azok nem publikusak (csak azért ez az ötlet mert tudom hogy nem vagy képes csak úgy átugorni heteket)). Sokkal személyesebb lenne a blogolvasóknak is ha pár napos témákról olvashatna, ha pár napos eseményekről cseveghetnénk.

Valamint írták hogy kevesebbszer néznek rátok, hát igen én sem lógok már naponta a blogon annak vannak raciolális és kevésbé racionális okai. Például az hogy a frissítések néha több napon keresztül nem jöttek (visszatérve a színezésre, azt írod csak pár perc, meg csak 10 perc a sok beágyazott kép, meg csak egy-két óra a látványos videó és már össze is jött szerintem hogy egy grúziai bejegyzéssel szerintem sokkal kevesebb időt és energiát töltöttél, tehát bírtad a sűrűbb bejegyzéseket, mint egy-egy mostanival). Ok lehet még az hogy itt épp nyár van, és ilyenkor az embernek kevesebb az ideje, mit a hosszú téli estéken, ok lehet hogy egy -10 fokos téli estén szívesebben olvasok trópusi hőségről mint mint most amikor itt is trópusi a hangulat. De az hogy kevesebbszer nézünk rád annak az is lehet az oka, hogy innen a távoli Magyarországról nézve már egy olyan világban jársz, ami nekünk nagyon ugyanaz. Hasonlít egy kicsit például ez a Kambodzsa étkezések szintjén Indiára, ami akkor egy újdonság volt nekünk most meg már csak egy “hasonlít Indiára” érzés, vagy egy pálmaligettel szegélyezett út már nem olyan nagy durranás mint volt egy éve (emlékszem Indiában még sokszor írtál a banyánya fákról vagy mi is volt a nevük, gondolom most is vannak ilyen nagy fák, de már nem annyira érdekes. Ugyanígy a buddhista szerzeteslakok, már a 437.-et nézitek meg és persze ez más, vagy tizenkettedszer jártok mesebeli tengerparton. Ráadásul ha belegondolok amikor én rátaláltam a blogra faltam a bejegyzéseket és alig vártam hogy utolérjetek titeket. És sok kommentet olvastam amiben hasonló cipőben jártak az olvasók. Olyan volt ez mint egy kamaszszerelem, amikor rátok találtam akkor felizzottak az érzések és aztán teltek a hónapok és már lassan két éve házasságban élek veletek :D (remélem érthető a kesze-kusza hasonlatom, ne akarj pajzánabbat). Szóval ez van Árpi két év nagy idő. Én úgy gondolom hogy nagy átrendeződést fog okozni majd ha eléritek a fejlett világot, bennetek is és az olvasókban is, de attól még menni kell. Vagy például ha megálltok valahol dolgozni, akkor az is egy más helyzet lesz, de azt is meg kell érteni az olvasótábornak.

Összefoglalva én tényleg azt mondom hogy csináljátok úgy ahogy ti jónak érzitek, persze hallgassátok meg a véleményeket, de semmi esetre se kezd el azt érezni hogy neked kötelességed kiszolgálni a kuncsaftokat, mert nem olyan mesterséget űztök…

Fekete alapszín – Ez történt velünk az úton
Zöld – Zöld és egyéb gondolatok, elmélkedések, bosszankodások, saját véleményünk a világról
Kék – Hasznos lehet, ha arra jársz; árak, gyakorlati információk
Narancssárga – Az ország, a város, a hely, az állat, az ember, az épület, a kultúra története

Ti milyen színeket, megkülönböztetéseket tartanátok még hasznosnak? Mi az, amit érdemes lenne még kiemelni, megszínezni? Remélem nem lesz nagyon “csúnya” ettől a blog, majd igyekszem valami szelíd színeket választani. :)