Nagyon tetszett a malájföldi tudósításotok; látjátok, a kissé bolondos őrültnek tűnő, de csak a lelkét és a megérzéseit követő aranyos Andy is azt tanácsolta nektek, amit én is már többször. Ebből a hihetetlen kalandokkal teletűzdelt nem szokványos és jó hosszúra nyúlt nászútról egy (vagy több) útikönyvnek is kell születnie!
Nekem különösen Zita virtuóz hegedűjátéka tetszett! Én is próbáltam gyermekkoromban, amire megboldogult drága nagynéném nemes egyszerűséggel azt mondta: “Cini-cini muzsika.” :-)
Vigyázzatok magatokra és egymásra; jó egészséget sok új élményt, boldogságot; valamint állandó erős hátszelet kívánok nektek!