Home > Asia, Iran > From Tabriz to Mianeh

From Tabriz to Mianeh

September 28th, 2011 Leave a comment Go to comments

Leaving Tabriz, an incredible number of cars were coming [towards us].
We saw ice vendors along the road.
Later we traveled on a second rate road upward to 2120m.
From here we hurled downward for a short while and coasted to a lakeshore.
At a suitable spot we set up our tent and spent the night there.
In the morning animals went by us; a small boy about 10 years old, was their shephard.
Unfortunately we saw a ditch filled with plastic trash.
We met Wim van den Stok, who is cycling from Australia back o his home, the Netherlands.
When we stopped to have lunch in the early afternoon, a motorcycle band gathered around us at the restaurant located in the middle of the village. They were a happy bunch and were glad to see us.
We ate kebab.
They invited us for tea, and we met a lot of merry children and adults.
Here was the 4000 km elevation sign written also in farsi (Persian writing).
They escorted us to the main road with their motorcross bikes.
The valley where we were traveling remained beautiful.
We were wondering how was it that everything was green around us, but the slopes and mountainsides were dry and bare. Soon we realized that they were irrigating from wells.
Late in the afternoon we reached 4000 kms. Of course we celebrated, and Zita wound her black shawl around her just like a chador.

We met Mohsen, who 20 years ago cycled to Hungary.
This is the cycle that Mohsen used in 1991 to start off to Europe. He went there to preach peace.
Nice family; it was a pleasure to meet them; thanks for everything!!

  1. Szilvi
    September 28th, 2011 at 16:41 | #1

    Sziasztok,
    Először is rettenetesen szép helyeken jártok, és újból szeretném megköszönni az élményt, amit nekünk itthon “senyvedőknek” okoztok.
    Érdekes volt Árpi, amit a Van macskáról írtál, mert nekem volt egy pontosan olyan cicám, mint ami a fotódon szerepelt. Sőt, az unokahúgomnak volt egy kuvasz kutyája, amelynek a szemei szintén “kétszínűek” voltak. Gyorsan rá is böngésztem ezért, (hiszen elképzelhetetlen, hogy iráni Van macskám lett volna), és ha van időtök íme a link a magyarázatról:
    http://cicak-macskak.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1135626
    Sok puszi nektek és további kitartást, egészséget és gyönyörű utat kívánok.
    Szilvi

  2. September 28th, 2011 at 22:56 | #2

    Hello Árpesz, szia Zita!
    Fantasztikusak vagytoooook! Nagyon jó olvasni a honlapotokat, szinte minden nap új tartalom, érdekes tájak, és emberek. Profik vagytok!
    Azért úgy láttam, hogy Örményországban az “Enjoy the Ride” kissé a bringázás rovására ment, de mindannyian tudjuk, hogy nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy az út minden egyes napját maximálisan kiélvezzétek! Most már egyre inkább kezdtek “lemenni a térképről”, reméljük, hogy az “isztánokban” is hasonlóan szép élményekről számoltok majd be! Bár kicsi aggaszt, hogy szemmel láthatólag elég messze van még a Karakorum Highway, a tél pedig egyre csak közelít. Bízom benne, hogy azért sikerül tartanotok az ütemtervek, s a bürokrácia sem áll az utatokba. Nagyon büszkék vagyunk rátok, s kívánunk hasonlóan szép élményeket az út hátralevő részében is!
    Pusi

  3. Arpi
    September 29th, 2011 at 14:19 | #3

    @Pusi
    Szia Pusiiii!!! :) Köszi a bíztatást, erőt adsz a továbbiakhoz. Igen, Örményországban elég keveset bringáztunk, az viszont nagyon szép volt… Jerevánban kellett már az a hosszabb pihenő, és igaz, hogy így nem bringáról láttuk a Dél-Örmény hegyeket, de azt hiszem, ha így visszatekintek, így volt jobb, mégha kicsit sajgott is a szívünk a buszon… Ha bringával mentünk volna, az rosszabb lett volna. Iránban is elég sokat teleportáltunk, de az élményeink így is felülmúltak (és -nak) minden várakozást, és Türkmenisztánt már szeretnénk egy az egyben megtekerni, és utána is, amit csak tudunk/bírunk…

    Szombat reggel tudjuk leghamarabb felvenni itt Mashhadban a tranzit vízumot Türkmenisztánhoz, és ezután indulunk is rögtön tovább még aznap. Vasárnap estére elérjük a határt, Saraksh-ot és hétfő reggel, amikor a határátkelő nyit, reggel 9-kor átkelünk Türkmenisztánba (Mary, Merv, Türkmenabad), ahonnan péntek este távozunk, Üzbegisztánba, ahol Bukhara-ban és Samarkandban 2-2 napot pihenünk/várostnézünk, majd egy 3000m feletti hágón kelünk át Tadzskisztánba, Dushanbe-be, ahol 3 napig készülünk rá a következő szakaszra Kashgarig, amiben szintén lesz egy 3000m feletti hágó, és talán látni fogjuk a Lenin-csúcsot is. Kashgar pedig már Kína, onnan folytatjuk délnek, Pakisztán felé, az a szakasz már a KKH lesz! :) Ma vettünk hőmérőt, a páratartalmat is mutatja! :)

    A KKH-ról azt mondják, hogy teljesen kiszámíthatatlan, akár júniusban is ottragadhatunk két lecsúszott gleccser között, de az is megtörténhet, hogy november közepén minden gond nélkül (igaz kicsit már “hűvösben”) át tudunk kelni… :) Szóval semmibe nem éljük bele magunkat, de megyünk, csináljuk ahogy tudjuk, és majd lesz, ahogy lesz… úgy fogjuk élvezni és szeretni az utat! (hú, de könnyű leírni… :P )

    Mégegyszer köszönjük a bíztatást, otthonra Nektek is hátszelet kívánunk, a bringán és az életben is! ;)

  4. pele_nka
    September 29th, 2011 at 23:49 | #4

    Szia Árpi, Zita és Pusi! :)

    De jó, hogy írod a tervet! Kicsit el vagyok mostanában havazva, ezért még csak Grúziában járok, de most akkor megragadom az alkalmat és gyorsan én is előre ugrok. Lévén hegyb*zi a számomra igazán érdekes szakaszokat most fogjátok elérni, ahonnan minden hírmorzsát igyekszem az eddigieknél is alaposabban beszippantani.

    Azt már rég eldöntöttem, hogy majd rendelek képeslapot, hogy nehogy ottragadjatok kaja és erőnlét híján ezeknek a nagy hágóknak a tövében, de csak olyat vagyok hajlandó elfogadni, amit átcipeltetek ezeken a hegyeken, mert úgy válik igazán értékessé, hiszen pontosan tudom, hogy micsoda erőfeszítések, mennyi verejték (és kaland) fog tapadni hozzá! Ezért kéretik priorizáltan Türkmenisztánban (de legkésőbb Üzbegisztánban) megvenni és Pakisztán előtt postára nem adni! (Ilyen kis önző vagyok :D)

    Gleccsermentes elkövetkező hónapokat!

  5. Arpi
    September 30th, 2011 at 08:53 | #5

    @pele_nka
    Szia Tamás!
    Igyekszem ezután majd mindig leírni a következő pár hét friss útitervét, legalább így kommentben. A hegyőrült énednek pedig ajánlom szeretettel a jövőhét pénteki bejegyzést! :) Az a hágó gyönyörű volt, egyik oldala kopár és száraz, a másik zöld és nedves…. és 2600m magasról gurultunk le -28-ra :) Csak épp az autóforgalom volt brutális, mind mennyiségében, mind minőségében… :) Persze ez nincs mindig így, csak mi fogtuk ki. Na de majd olvassátok el! ;)

    Képeslapot nem biztos, hogy kapunk ezekben az országokban, mert már Iránban is nehézkes, de majd valami alternatív megoldást kieszelek, és elküldünk Neked valamit, amit átcipeltünk azokon a 3-4000 ezres hágókon! ;)

  1. No trackbacks yet.