Home > Asia, Vietnam > (Magyar) Tam Coc – Dong Hoi, na húzzunk bele, tűnés a melegebb éghajlatra!

(Magyar) Tam Coc – Dong Hoi, na húzzunk bele, tűnés a melegebb éghajlatra!

February 28th, 2013

Sorry, this entry is only available in Magyar.

  1. Reku Papa
    February 28th, 2013 at 08:51 | #1

    Négy éven át heti hét nap, 12 óra meló egy pékségben – egy szép házért?

    A magyarok 80%-a örülne ennek az ajánlatnak. Itt sok ember egy életen át dolgozik egy szép (tehermentes) házért.

  2. Arpi
    February 28th, 2013 at 09:16 | #2

    @Reku Papa
    Jogos a meglátás! De akkor miért nem megyünk és csináljuk, miért csak a siránkozások jönnek el még idáig is? Miben volt jobb a vietnami hölgy? Amikor kiment, még nem beszélt egy mukkot sem angolul.
    – Olcsóbban építhette fel a szép házát?
    – Bátrabb volt?
    – Szerencséje volt, mert talált egy ügynökséget akik kiutaztatták? Az első évben csak a kiutazásának árát és az ügynökségnem fizetett összeget dolgozta le…
    – Jobb helyre született? Mert neki pl. nem kell a télen a fűtésre költenie?

    Kétlem, hogy Vietnamban könnyebb lenne az élet általában véve, mint Magyarországon. Én a második felvetésemre szavazok. (bátor volt)

  3. Arpi
    February 28th, 2013 at 09:23 | #3

    @Reku Papa
    Nehogy magadra vedd a siránkozást, nem Rád értettem… Hanem azokra, akik a külső körülményekben és nem saját magukban keresik a keserűségük és/vagy nehezen boldogulásuk okait. Úgy, hogy azt még én is látom innen, a hírekből, FB-falakon és egyéb helyeken. Ha ezt siránkozásra és lázongásra használt energiát mindenki arra fordítaná, hogy valamit kezdjen magával, legyen szó külföldi munkáról, zöldséges kertről, vagy bármiről… akkor… akkor ő is, meg mindenki más is egy jobb világban élne. :) Tudom, hogy valakinek rohadt nehéz, valaki rossz családba születik, nehéz anyagi és egyéb körülmények közé. De ilyenkor mindig jusson eszünkbe pl. Chandan története, aki a kalkuttai nyomornegyedet is megjárta és az első fizetéséből alsónadrágot vett magának és most komoly jogász, nemsokára bíró lesz belőle, miközben mindenkin segít a környezetében, beleértve a családját is.

  4. February 28th, 2013 at 18:59 | #4

    Gratulálok Nektek a 13000. kilométerhez! :-)

    Egyetértek Árpi, a változást belül kell elkezdeni, akkor a világ is megváltozik körülöttünk.
    Ami kívül zavar valakiben, vagy valamiben, az egy tükör önmagunknak, onnan kell kiindulni.
    Mindenkiben ott rejlenek a végtelen lehetőségek, csak felszínre kell hozni.
    A különbség az emberekben, a megértés szintjében rejlik, ki mikor ébred öntudatra.
    Mindenki csodálatos, és különleges lélek, mindenki máshogy az, de Egyek vagyunk. Mindannyian szeretetre és boldogságra vágyunk, amit tévesen kívül keresünk az anyagi világban, pedig belül van, és kivétel nélkül, mindenkiben ott van. A mostani világ még nem ezt tükrözi. De miért is nem? Egyre több ember ébred, és kezd tenni önmagáért, és másokért. Én hiszem, hogy élhetünk egy sokkal szebb világban, és amit én ezért megteszek, azt bárki megteheti szeretettel, hittel, megértéssel, megbocsátással, elfogadással, alázattal, tisztelettel, őszinteséggel, szelídséggel, türelemmel, ítélkezés és elvárások nélkül, és ezeken keresztül a példamutatással. A jövőt mi magunk teremtjük, szerintem az első lépés ehhez az önismeret. Ki vagyok valójában? Miért történik velem ez? Mire tanít ez engem? Mit kell változtatnom, hogy ne így kapjam? Hogyan szeretném másképp? Tettem-e ezért valamit? Mitől lett más, miután változtattam? Millió kérdés, melynek a válaszai önmagunkhoz vezetnek el, és a válaszok mikéntjei teremtik a világunkat. Aki szebb jövőt szeretne, kezdje el a változást ÖNMAGÁBAN és meglátja, miként fog ezáltal megváltozni minden más is. A csoda bennünk van!

  5. March 1st, 2013 at 06:47 | #5

    @Reku Papa
    A magyarok 80%-a örülne egy ilyen ajánlatnak, aztán kettő hét múlva felmondana.

  6. Szántó Kati
    March 1st, 2013 at 13:28 | #6

    Reku Papa ott a pont. Voltak ismerőseim akik (utánam) kedvet kapva kimentek Angliába, egy hétig se húzta némelyik.

    Amit még hozzátennék, hogy sok embernek sajnos kis országunkban nincs esze. Ahelyett hogy meglépné és kimenne, inkább kiváltja a hitelét egy másik hitellel, aminek rosszabbak a feltételei.
    Munkahelyemen nap mint nap látom hogy az emberek mit művelnek a pénzzükkel. Az egyik hölgy hitelkártyát nyittatott hogy a hitelének a törlesztőrészletét befizethesse. Azóta a hitelkártya tartozás összege megelőzi a hitel összegét.
    A másik ember sír hogy nem tudja megjavíttatni a mosógépét. Megkérdeztem tőle hány doboz cigit szív el naponta, azt válaszolta hármat. Mondtam neki csökkentse kettőre. Fél év múlva nemhogy megjavíttatta, de ki is cserélte a mosógépet. Azóta más miatt sír, de újra 3 dobozt szív (ha nem többet).

    Az emberi hülyeség felülmúlhatatlan és sajnos nem fogjuk tudni a legtöbb embert gondolkodásra bírni.
    Akik titeket olvasnak mások. őket vonzza a kaland, nekik van agyuk, ők sohase fognak ilyen helyzetbe kerülni illetve ha mégis, ki fognak belőle lábalni.

  7. bj
    March 1st, 2013 at 17:38 | #7

    Ajjajj, ez a kutyaevés mindig is felzaklatott, tudtam róla korábban is, de valahogy elnyomtam a felejtésbe. De most megint kísérteni fog egy ideig. :( Desmond Morris könyvét nagyon tudom ajánlani a témában: Az állati jogok szerződése
    Itt egy részlet belőle:

    “Valamennyi állati jogok szerződésének feltételeit újra meg újra meg kell vizsgálni, s el kell érni hogy a lehető legigazságosabbak legyenek. Minden egyes szerződés minden cikkelyének a minimális kihasználást kell kikötnie, minden szükségtelen szenvedés megszüntetését, valamint azt, hogy a kérdéses fajnak maximális lehetősége legyen természetes viselkedési mintái szerint élni. Az emberi gondoskodásnak egyértelműen ezt kellene eredményeznie, cserébe azért a munkáért, amit az állatok végeznek nekünk, az élelemért, amit adnak, s a társaságukért, amivel megörvendeztetnek.

    Új alaptörvényre van szükségük az állatoknak, egy nekünk szóló tízparancsolatra, amely rákényszerít bennünket, hogy minden téren tiszteletben tartsuk az állati jogok szerződését:

    1. Az állatot nem szabad fölruházni képzeletbeli jó és rossz tulajdonságokkal, hogy tápot adjunk saját babonás hiedelmeinknek vagy vallásos előítéleteinknek.

    2. Állatot nem szabad az ember szórakoztatására leigázni vagy lealázni.

    3. Állatot nem szabad fogságban tartani, csak ha megfelelő fizikai és társas környezetet tudunk neki nyújtani.

    4. Állatot nem szabad társként tartani, csak ha képes könnyen alkalmazkodni gazdája életstílusához.

    5. Állatfajt közvetlen üldözéssel vagy az emberi népesség további növekedésével nem szabad a kipusztulásba kergetni.

    6. Állatnak emberi sport céljából nern szabad fájdalmat vagy szorongást okozni.

    7. Állatnak szükségtelen kísérletek céljából nem szabad testi vagy lelki gyötrelmet okozni.

    8. Gazdasági állatot nem szabad nyomorúságos környezetben tartani, hogy élelemmel és más termékekkel lásson el bennünket.

    9. Állatot nem szabad kihasználni a prémjéért, a bőréért, az elefántcsontért vagy bármi más luxustermékért.

    10. Munkavégző állatot nem szabad nehéz feladatok végzésére kényszeríteni, ami streszt és fájdalmat okozni neki.

    Ez az alaptörvény nem valamiféle hóbortos ideál. Gyakorlatias és megvalósítható. Mindazonáltal ma igen távol van attól, hogy világszerte megvalósítsák. Az állat-felszabadítási mozgalom kevésbé szélsőséges elgondolásait jeleníti meg.

    Ez a mozgalom azzal, hogy nem fogad el gazdasági érveket egyetlen állattal való rossz bánásmódra sem, része annak az új felvilágosodásnak, amely hatalmas lépést jelent előre az állatok jólétével és státusával kapcsolatos nézeteinkben. Hogyha a tagjai rá tudnak venni bennünket, hogy fogadjuk el ennek az alaptörvénynek a rendelkezéseit, akkor megvalósították az állati jogok szerződésének elengedhetetlen felülvizsgálatát.

    Dicstelen dolog a szerződésszegés, márpedig mi ezt tettük az állatbarátainkkal kötött szerződéssel. Rokonaink ők, hisz mi is állatok vagyunk. Hogyha brutálisan bánunk velük, akkor minden kapcsolatunkban brutálisak leszünk, emberekkel és más fajokkal egyaránt.

    Amelyik kultúra ismeri az állattársak iránti együttérzést, az minden tekintetben érzékeny és gondoskodó. Amelyik kultúra érzi a rokonságot az állatokkal, hű marad a gyökereihez. Ha megfeledkezünk alacsony származásunkról, hamarosan azt fogjuk képzelni, hogy tetszésünk szerint bármit csinálhatunk kicsiny bolygónkkal. Nem telik bele sok idő, és mi leszünk az új dinoszauruszok – egy eljövendő kor kövületei.”

  8. Judit
    June 24th, 2013 at 01:04 | #8

    Te jó ég, az teherautó tele a kutyákkal, és a biciklis is!
    Hogy lehet így, ezeket látva később még vidáman kirándulni,a monitoron át is totálisan felzaklat, ez borzalmas! Hihetetlen, szavak nincsenek rá, a lábam be nem tenném ebbe a borzadályos helyre, sehova, ahol ilyesmi folyik! Azért ne keverjük már össze a kutyát a haszonállattal!

Comments are closed.