Bár vadon termő változatának gyümölcsében nagy, kemény magok találhatók, a termesztett triploid változat magtalan. Magok hiányában sarjaztatással, vegetatív módon szaporítják, ezért a termesztett banánok egy-egy közös ős klónjai, az így kialakuló monokultúrák betegségekkel szembeni ellenálló képessége elmarad a vad ősökétől.
A vad banán a mai termesztett banánfajok őse, őshazája Délkelet-Ázsia, de a görögök i. e. 333-ban már ismerték. Plinius elbeszélése szerint Nagy Sándor katonái is megkóstolták indiai hadjáratukon. Észak-Egyiptomba és a Közel-Keletre először arab kereskedők vitték a 7. században.

A portugálok a 15. század elején banánsarjakat telepítettek Nyugat-Afrikából a Kanári-szigetekre. Egy spanyol dominikánus szerzetes, Thomas de Berlengas, Panama későbbi püspöke vitte magával a banánt 1516-ban Santo Domingóba; innen terjedt el az amerikai kontinensen, mint az Amerikába hurcolt rabszolgák egyik fő tápláléka
Jellegzetes zamatú húsát vagy frissen fogyasztják, vagy szárítva (liszt, pehely) kerül forgalomba.
Az éretlen, zölden szedett gyümölcsöt az értékesítés helyén utóérlelik.
A zöld banán hűtőtárolása 90-95% relatív páratartalmú térben 14-15 °C hőmérsékleten 10-20 napig lehetséges. Érett állapotban 13-16 °C-on tanácsos tartani, 13 °C alatt szürkül. 5–10 napig tartható el.
A banántermelő országokban rendkívül sok gondot okoz a banánhéj hasznosítása. Ruandában például két millió tonna gyümölcs terem évente és ennek csak kis része hasznosítható ehető gyümölcs formájában. A többi, levél, szár, héj, mind hulladék és megsemmisítése óriási probléma. A nottinghami kutatók megtalálták a banánhéj hasznosításának egyik legegyszerűbb módját. Mike Clifford az egyetem műszaki karának professzora szerint a banánbrikett lehet a jövő energiaforrása a fában szegény országok számára. A növényi hulladék fűtőanyaggá történő alakítása a fenntartható fejlődés egyik alappillére.

Fűtőanyaggá alakítás folyamata
A rothadt gyümölcsöket és a banánhéjat pasztává keverik. Ehhez a keverékhez Angliában fűrészport, míg Afrikában szárított banántörzsmorzsalékot kevernek. Az anyagot brikettformába préselik és negyvenfokos kemencékben szárítják. Ruandában az energiakímélés miatt a nap szárító hatását igyekeznek kihasználni.[1]