Comments on: Lali papa zempléni beszámolója 1959-ből

By: Egy TO DO lista és szuper pozitív gondolatok Mexikóból | 360° bringa

Egy TO DO lista és szuper pozitív gondolatok Mexikóból | 360° bringa — Tue, 07 Oct 2014 16:06:19 +0000

[…] azt, ami még van, ami maradt. Erről már írtam, tudjátok, hogy mióta úton vagyunk, meghalt a nagypapám és a nagymamám, meghaltak a hegyen hárman magyar hegymászók is a Himalájában, köztük egy […]

By: maurka

maurka — Fri, 01 Mar 2013 14:07:07 +0000

@Arpi azt hiszem megértem amit érzel Árpi, én angliában tanultam épp, mikor nagyapám meghalt, nagy törést jelentett, de biztos hitet is abban, hogy én viszem tovább a benne lévő dolgokat, a gondolkodásom, a kezem tudása az ő továbbélése. Lali papát olvasni kommentben is nagyszerű volt, sajnos a mi családunkban hiányoztak a grafomán egyedek, Ti jó úton jártok, lehet mégis ki kéne nyomtatni azt a könyvet :) jó utat, hátszelet!

By: Karesz

Karesz — Thu, 28 Feb 2013 18:59:12 +0000

Ismertem Lali papát, sok szép emléket őrzök és ha visszajöttök majd át is adom.
Addig is jó kerekezést..
Tényleg ha amúgy is feküdtök azokban a bringákban akkor nem lenne egyszerűbb csak letámasztani és abban is aludni? Időt spórolnátok Vele…

By: Arpi

Arpi — Thu, 28 Feb 2013 05:55:31 +0000

@Reku Papa Érdekes és nagyon elgondolkodtató, amit az emberi életről, a génekről és a mémekről írtál, és ezt igazolja @Hanzély Erika hozzászólása is (amit szintén nagyon köszönünk) a Triglav-al kapcsolatban. Remélem, mi is sok jó, értékes mémet továbbadunk ezzel az utazással és a publikációinkkal. Ezeknek egy jó részét biztosan a szüleinktől és így Lali papától is kaptuk. Mintha az öreg is érezte volna ezt, ő nem beszélt mémekről, de ezt írta nekünk az egyik utolsó levelében, idézem: "Köszönettel vettük, hogy nem csak a szüleitek, de mi is a nagyszülők is megkaptuk a Népszabadság TOP 150 kiadványát. Nem túlzok, amikor azt állítom, hogy TI vezettek. Mert a TI gazdagságotok ellentétben csak az anyagias gazdagokkal az ÖRÖK ÉRTÉK felé halad és az is lesz. De lényeg, hogy hazatérésetek után azokat a tapasztalatokat és minden értéket, amit most gyűjtötök a NÁSZÚTON a Magatok és Családotok, Barátaitok, és a HAZA, valamint az EMBERISÉG javára fordítsátok. BÍZOM BENNE, HOGY ÍGY LESZ. Lali papa és Éva mama." Nagy szavak ezek, de leírta őket, mert tudta, hogy valószínű már nem találkozunk többé személyesen. :( Ami pedig a géneket illeti, azok továbbadásával még egy kicsit várunk! :) Az a következő project, addig még gyűjtjük a jó mémeket, amelyeket majd továbbadhatunk a gyermekeinknek és mindenkinek, aki nyitott rájuk. Egyébként az ember egy mém szűrő is az élete alatt. Ezért fontos, hogy mire figyelünk, mire szenteljük a figyelmünk, az erőnk, a kitartásunk, az életünk. Amire nem figyelünk, az nem marad fenn, amivel foglalkozunk, amiről beszélünk, amiről írunk, az tovább él, és sokszorozódik a "hordozókban", azaz bennünk, emberekben. Köszönjük az mindenki hozzászólását, reméltem, hogy tetszeni fog néhányotoknak Lali papa beszámolója.

By: bj

bj — Thu, 28 Feb 2013 05:38:15 +0000

Vonaton ülve, egy messzi országban olvastuk a nagypapád írását. Különös érzés volt időben-térben ugrani egyet és utazni velük együtt. :) Köszönjük!

By: Szepesi Hajnal

Szepesi Hajnal — Wed, 27 Feb 2013 20:20:53 +0000

Betonkajának a nagyon tartalmas, tömény ennivalót hívtuk, pl.szalonna, kolbász, hagyma sütve tojással. A másik 2 szó nem ismerős nekem.

By: Hodossy Béla

Hodossy Béla — Wed, 27 Feb 2013 19:56:14 +0000

Nagy élvezettel olvastam nagypapád élmény beszámolóját, mivel én is bejártam a leírt helyeket a 60-as években. A “beton kaja”-val egy turán végig lehet menni. A “strimfli”-t kilehet találni abból, fejük felett kötélen lógott, azaz harisnya (Strumpf német). A tischlizést szintén német, fehér asztal mellet beszélgetés, borozgatás. A nagyapa biznyára tanult még németül.

By: Szalai János

Szalai János — Wed, 27 Feb 2013 18:14:16 +0000

Sajnálom hogy Lali papa már nem lehet itt.A túrabeszámoló nagyon olvasmányos és érdekes volt.Valamikor én is nyaraltam a Nagypapámékkal a hegyekben.Azt a hangulatot éreztem mikor olvastam az élménybeszámolót.Köszönöm hogy megosztottad.Egy viszont biztos a “beszélőkédet” Lali papától örökölted.A fényképek is szépek.

By: Szabó Klári

Szabó Klári — Wed, 27 Feb 2013 16:10:19 +0000

Őszinte részvétem, hiányzott már, de hiányozni is fognak Harkányi Lali papa visszaemlékezései, hatalmas stílusban tudta előadni a történeteket, sajnálom nagyon.

By: Szabó Klári

Szabó Klári — Wed, 27 Feb 2013 16:06:08 +0000

Fantasztikus írás, nagyon élveztem. Azon jót mosolyogtam, amikor Lali papa ezt írja: “Miskolcig sőt utána Füzesabonyig meglehetősen nagy volt az esti autó forgalom, de azután gyérebb lett.” Elképzeltem, hogy milyen nagy lehetett a forgalom 1959-ben. Gondolom olyan 500 méterenként követhették egymást az autók, ha már meglehetősen nagynak tűnt. Visszaemlékszem azokra az időkre, persze nem pont 1959-re, de 1962-re és a további évekre pontosan emlékszem, akkor kezdtem az óvodát, és túlnyomórészt egyedül jártam oda is, meg utána iskolába is, ami szintén a 10-es út túloldalán volt, és bizony autó percenként ha kettő-három áthaladt Pilisvörösváron. Emlékeim szerint az első komolyabb forgalom ’68-ban volt, amikor az orosz tankok konvojban vonulásztak Szlovákia felé. Akkor nem is tudtam vagy 10 percig átkelni a 10. sz főúton. :)