Volt egy másik gondolatom is egyik megjegyzésedről ebben a posztban. Ugye nem haragszol, ha reagálok rá? Teljesen egyetértek Veled abban, hogy elítéled azt az elburjánzott és manapság már nagyon túlzott pereskedési hajlamot, ami Amerikában dúlik. De azért szerintem ami nálunk itthon megy az se valami csodálatos. Mind a kettő a véglet, de ha választanom kellene még mindig az amerikai verziót választanám. Itthon még véletlenül se vállal senki, sem személyesen, sem kollektívan felelősséget semmiért, bár mondjuk ez is egy kicsit túlzás, de majdnem igaz. Ami a jogot illeti, próbálj meg itthon pereskedni és lásd meg, hogy hova jutsz. Még akkor is ha teljesen igazad van. Az én angliai tapasztalataim, ahol ez a pereskedési hajlam sokkal kevesebb és reálisabb, arra mutatott, hogy ha törvénybe van foglalva és érvényesíthető is valakinek a joga arra, hogy a káráért valaki mást, aki felelős érte bepereljen, akkor sokkal jobban vigyáznak az emberek arra, hogy nehogy felelőtlenül másoknak kárt okozzanak. Ez nem egy rossz gyakorlat szerintem. És mivel Magyarország Roy egyik gyakran használt kifejezése alapján “an accident waiting to happen”, itthon sem ártana kicsit komolyabban foglalkozni a közös felelősséggel, mint az életveszélyes utak, elkerítetlen építkezések stb. stb. Nem szólva a munkahelyi biztonságról ami manapság már jóformán kizárólag a nívósabb külföldi cégeknél van divatban és sokszor még náluk sem.

Ja, és az a hiányos szett, amiről törted a fejed, hogy hogyan fogja eladni később? Szerintem visszaküldi a beszállítóhoz, hogy hiányos. Ez nyugaton mindenütt így van. :-)