(Magyar) A Keralai hátsóvizeken és Kanyakumariban
May 2nd, 2012
Sorry, this entry is only available in Magyar.
Categories: Asia, India Andamán-tenger, Arab-tenger, csónakázás, Ghandi, India, India legdélebbi pontja, Indiai-óceán, Kanyakumari, Kerala, Kerala Backwaters, lagúnák, Tamil Nadu
Akkor egy kis madarászat:
– a fekete madár az kárókatona. Ahogy nézem három esélyes faj van, a nálunk is (és szinte az egész világon) elő nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) és a barnamellű kárókatona (Phalacrocorax fuscicollis) plusz a fekete törpekormorán (Phalacrocorax niger) (e két utóbbi csak Délkelet-Ázsiát hódította meg)
http://maps.iucnredlist.org/map.html?id=106003667
http://maps.iucnredlist.org/map.html?id=106003679
http://maps.iucnredlist.org/map.html?id=106003676
– a fehér madár: (nem a gólyatöcs, már írtuk hogy miért) hanem valamilyen gémféle. Jó tipp a pásztorgém (Bubulcus ibis), de szerintem ez a madár egy nagy kócsag (Casmerodius albus), itt már nincsenek olyan hihetetlen égbeszökő különbségek, de ez a madár még a tehenek hátán ücsörgő madárnál (az a pásztorgém) is kétszer nagyobb kellett hogy legyen…
– és végül a kicsi de színes “királyhalász”: Nálunk jégmadár néven találkozni a fajjal, ráadásul van egy dél Indiában élő alfaja (nem tudom mi a különbség): Alcedo atthis taprobana http://maps.iucnredlist.org/map.html?id=106001066
És a szemetelésről: nagyon jól megfogtad ezt a két okot (“spirituális hozzáállás”, és “nyomuló nyugati kultúra”). Az én véleményem hogy ebből 90% a nyugati hozzáállás gyorsan történő terjedése. Egyszerűen nem tudja a nép befogadni a gyors változást és nem alakul ki kultúrája a szemetelésnek. Ez nagyon jól megfigyelhető Európában is. Nyugaton együtt nőttek fel az emberek a szeméttel, így szépen lassan kialakult az hogy tenni kell ellene, és ahogy haladunk keletre egyre jobban látszik hogy a folyamatok később kezdődtek, de gyorsabbak voltak és az emberek nehezebben kezelik. Épp most olvasok egy könyvet (John Hillaby – Gyalogszerrel Európában) 1972-ben írta a szerző és Hollandiától ment le Svájcon át a Földközi-tengerhez. És igen sokszor említi a halott megmérgezett folyókat meg a nagy szennyező iparvidékeket. Ott ez már megváltozott. Keletebbre a rendszerváltás hozta el a megtisztulást (habár inkább leálltak a gyárak mint átalakultak volna). De például a műanyag palackok hódítása is nagyon szemléletes. Nálunk még úgy ahogy működget a dolog, de pl amikor Dobrudzsában voltunk 2008-ban akkor ott látszott hogy az emberek akik megntek legeltetni vagy kaszálni még 5-10 éve is butykosban és vászonba csomagolva vitték ki az ebédet, ami ugye érték tehát nem lehet eldobni. Most meg műanyagzsacskó meg petpalack amivel nem tudsz mit kezdeni. És aki korábban nem ismerte a szemét fogalmát az azt sem tudja hogy mit csináljon vele, így eldobja mint régen azt ami már nem kellett és értéke sincs.
A te írásaidból ugyanez jön le India viszonyában is. Egy-két évtizede egyszerűen még nem volt olyan hogy szemét. Csak hulladék volt, és abból amit tudtak hasznosítottak (az éghetőt eltüzelték, ami meg növényi hulladék volt azt kiraktak az utcára és a tehenek disznók és kutyák szépen eltüntették) a tehénlepényt meg gondolom összegyűjtötték, hisz tüzelőnek kiváló és hát nem a végtelen erdeiről híres az ország.
Szóval a szemét az egyértelműen a nyugati kultúra terméke, a helyi hozzáállás annyiban számít hogy valószínűleg az általad is említett hozzáállás miatt kevésbé van igény arra hogy a szemét eltűnjön (de azért tegyük hozzá hogy jószerével a fejlett nyugati példa is csak arról szól hogy a szemetet olyan helyre hordjuk ahol nem látjuk (vérmérséklettől függően erdő, faluszéli anyaggödör, vagy épp modern lerakó), de nem megoldjuk a problémát hanem eltüntetjük szem elől. És ha jól belegondolunk az EU-s lerakó is csak annyival különb a régi magyar szemétteleptől hogy próbáljuk azt a képzetet társíteni hozzá hogy rendezettebbek a körülmények.
Szóval fájó dolog a 3. világ által termelt rengeteg szemét, de a kisebbségben lévő fejlett (öntelt, beképzelt) nyugat tanította meg őket a szemétgyártásra, és még az is biztos hogy per/knopf több szemetet gyártunk mint az indiaiak.
Huhh ez kicsit hosszú lett, de mindig próbálom árnyalni amikor nyugati ember elmegy keletre és elszörnyed azon hogy mit lát (ezt ne vegyétek magatokra ez nem nektek szól, ti ezt még szerintem nálam is jobban látjátok).
Na megyek vissza a szeméttermelő életembe (pl.: nem csomiztam kaját tehát vettem reggelire két szendót, mindkettő celofánba csomagolva, a zsacskóról sikerült lebeszélni az eladót miután előrántottam egyet a táskából ésatöbbi ésatöbbi)
Ja és amit még akartam írni: a gólyatöcs és a pásztorgém az olyan lehet neked mint nekem a “szvics” meg a “rúter” én azokat nem tudnám megkülönbeztetni pedig neked biztos egyértelmű a különbség :D
Igen, amit írtál, az nagyon jó. Nem csak ők tehetnek róla, hogy tiszta szemét itt minden, ők csak nem tudták megszokni a gyorsan betörő nyugati kultúrát és nem tudtak mit kezdeni a sok csomagolóanyaggal, ami pár tíz éve még nem volt. Hát fogják, és eldobják… Akit zavar a szemét, az összegyűjti, és elégeti, amit még nem fújt szél a szél, vagy nem evett meg a szegény szent tehén. (Ezzel sem szűnt meg a probléma, csak átalakult)
Az, hogy a nyugati kultúra sem különb sok dologban, én is hangoztattam már párszor, de nem akarok állandóan csak károgni, mert minden kultúrának – minden érmének – két oldala van, és szerintem a lényeg, hogy mindenben meglássuk a jót, azt magunkévá tegyük, és megosszuk, hangoztassuk. E mellett persze fel lehet hívni a kevésbé pozitív dolgokra is a figyelmet, csak nem akarom már annyiszor, nehogy még azt higyjétek, hogy valami megkeseredésből világgá ment emberke vagyok. :)
A svics és a rúter. Hát remélem, hogy tudom még, mi a különbség köztül :D Mindkettő egy szörke doboz, de ma már összeolvadnak a funkciók. Ma már nemigen kapni olyan szürke dobozt, ami csak kapcsolná, vagy csak irányítaná a forgalmat, mindegyik tud mindent, és még többet is, sőt ha elég okos a mobilod, rá tudod venni, hogy rútoljon! :D Vagy legyen modem, mint pl. épp most az én jó öreg, acélkeretbe foglalt 4 éves darabom. (mert ugye nem veszünk újat, amíg ez használható/javítható!)
Ja, és nem zavar, ha bármikor bárki kijavít, nem akarok hülyén meghalni, úgyhogy hajrá, a vesszőhibától a mély filozófiai kiokosításokig minden hozzászólást szívesen veszek! ;)
Jó, hogy András már leírta a fontosabb dolgokat, kicsit talán hozzá tudok tenni. Ha valakit nem érdekelnek a madarak, nehogy elolvassa az alábbiakat! :)
A Water Crown kifejezést szerintem félrahallottátok, inkább Water Crow lehet a helyi madárelnevzés, a kép alapján a mi kis kárókatonánkhoz hasonló Little Cormorant (Phalacrocorax niger) a tippem a fajra. András a fekete törpekormorán nevet gondolom a Wikipédiáról vehette, azért ehhez meg kell jegyeznem, hogy hivatalos magyar neve tudtommal nincs ennek a fajnak.
Az élőhely alapján gólyatöcsöt és pásztorgémet nem hiszem, hogy láttatok, a fotón is egy nagy kócsag van. Magyarországon is bőven van belőle.
A kingfisher, ahogy András is írta magyarul jégmadár, nálunk is gyakori faj.
Azért ez a Blackwaters scenery nem gyenge kis háttér. Teljesen olyan táj, mint annnak idején a Sandokanban.
Nagyon szépek a pálmák.
Árpi, csalódtunk bennetek! :) Hát miért mentetek a backwaters-be motoros csónakkal??? Két éve lehetett (és minden bizonnyal most is) egyszerű, evezőssel körülnézni, pár órába telt, és a csolnakosember (bácsi) 300 rupit kért kettőnktől. Ugyanúgy kényelmes matracon, árnyékot adó tető alatt csónakáztunk, csak az evező csobbanását hallgatva. És a táv felénél vígan leváltottam az öreget, hogy én is kenuzhassak. Olyan holtágba is befordultunk, ahová a motorosok nem tudnak.
Van egy szomorú dolog, ami népszerű arrafelé. A feleségem 17 éve járt először Keralában, egyetlen egy ún. houseboat-ot, lakóhajót sem látott. Jó tíz éva valaki okos kitalálta, hogy a hagyományosan teherhordásra használt szállítóbárkákat házzá átalakítva is kapóssá lehet tenni. Nos, a turisták annyira megkajolták, hogy azóta több ezer (!), klímával, mindenféle luxussal, konyhával felszerelt lakóhajó vadászik a vendégekre. Sokszor 3-4 turista miatt kóvályognak a vizeken, napokon át, és szennyeznek ezerrel… És mivel az engedélyeket kontroll nélkül, előre nem gondolkodva kiadták egyre több vállalkozónak, ma már több az eszkimó, mint a fóka… Nem találtam ezt az egészet se szép látványnak, se kellemes háttérzajnak, de most már ez van ott…
Szóval legközelebb támogassátok a csónakost! :)
A szemét-ügy tényleg összetett. Nagyon visszás amikor nyugati országbéliek fintorognak. Nem tudom, eszükbe jut-e, hogy a rendezetlen közigazgatású, saját érdekeit érvényesíteni képtelen Szomália vizein hány és hány éve depózzák le büntetlenül a szemetüket különböző cégek (Nyugatról kitakarítva így a szemetet). Hasonló szemétátrakás történik sokszor a jótékonykodás örve alatt, pl. használt ruhák és számítógépek ömlesztése afrikai országokba…
De persze ez nem mentesíti a szegényebb országokban élőket a felelősség alól. Pár hete egy igen visszás élményben volt részünk Assamban. A helyi Lions klub éves felvonulásához mi is csalakoztunk… Gyerekek fának öltözve, szlogenek, hogy Green India, vigyázzunk a környezetünkre, tartsuk tisztán stb. Na, megyünk, megyünk a nagy melegben, néha igen szemetes utcákon ballagva, egyszercsak frissítőosztogatás következett egy sátorból, aztán kisvártatva halljuk a műanyag flakonok csattanását az aszfalton, mindenki, de értsd, mindenki rutinos mozdulattal dobta az útszélre a szemetet, közben skandálva a “zöld” szlogeneket… :(
Van ám más példa is. Keralában egy barátunk családjánál laktunk, az öregek szépen különválogatták a szerves hulladékot, az égethetőt szintén külön elfüstölték, a műanyagot, egyebeket meg a hetente párszor arra járó, kézi taligával járó szemetesnek adták. Ez utóbbi szolgáltatásért pár rupit fizettek. Na, összehozott a sors két fiatal, brit gyermekorvossal (két hölgy). Elszörnyedve hallgattuk, amikor az újonnan érkező önkénteseiknek magyarázták, hogy a háztól pár méterre lévő útkanyarulathoz hordják a szemetüket, mert itt sajnos nincs szemétszállítás. Már jó fél éve laktak ott, és gyarapították az illegális szeméthalmot. Miközben hetente párszor az ő házuk mellett is csilingelt a taligás szemetes, de nekik ez nem tűnt fel, csak azután, hogy elmagyaráztuk nekik, ki ő és mi a dolga… :(
be happy
sincerely
yaser pourshadlou
Tabriz-e azarbaijan
A Kingfisher sör és légitársaság mögött Vijay Mallya áll, aki nem mellesleg a Force India forma 1-es csapat főnöke.. :)