Árpi, ne vedd kritikának, de néha úgy érzem kicsit túl általánosítasz és a valóság az kissé árnyaltabb annál ahogyan Nálad néha megjelenik. Elõször is, azzal teljesen egyetértek, hogy a materiális javak hajhászása az egy felszínes és embertelen dolog, pláne ha olyanok teszik akik másokat ki is zsákmányolnak annak érdekében, hogy õ nekik legyen minden. Ugyanakkor én azt nem vallom, hogy a tárgyak per se az átkok. Inkább az, hogy az emberek hogyan használják õket és hogy illesztik be ezeket az életükbe, a világnézetükbe az életrõl és annak céljairól felfogott filozófiájukba. Nálad nagyon fehér vagy fekete a világ ezekben az eszmefuttatásaidban, talán ezért nem tudok mindig 100%-ban azonosulni mindennel amit írsz. Nem kellene feltétlenül a TV-t hibáztatni vagy az egyszerü életet magasztalni. Sem egyik sem a másik nem teljesen elitélhetõ vagy elfogadható. Igazad van, hogy a javak hajhászása helyett valami magasabb rendü, a természethez közelebb levõ, egészségesebb életformát kellene elfogadnunk, de az nem feltétlenül azonos egy pakisztáni vagy nepáli, vagy indiai faluban látható subsistence farminggal. Biztos vagyok, hogy Te is ismersz otthon vagy másutt a világban olyanokat akikkel bizonyos mértékben azonosulni tudnál abban, hogy mérsékelt, erkölcsös és mégis modern életet élnek. Attól még lehetsz Te is egy 21-ik századi Kõrösi Csoma Sándor, hogy városon élsz és lógsz a neten. Csoma szellemét, a hitét, kitartását, a bátorságát is magadévá teheted, ahhoz nem kell feltétlenül Darjeeling-be utaznod. Nem?
@Grant Julia
Köszönöm, de kritikának veszem, és örülök neki! :) Örülök, ha leírjátok, ha valamiről máshogy vélekedtek és/vagy nem tetszik amit, vagy ahogy írok! Úgyhogy erre biztatok is mindenkit!
A gond inkább az írásommal lehet, néha írás közben is elragadtatom magam, és így ami a végén kijön, az nem teljesen kerek. Természetesen én is aláírom, hogy a világ nem ilyen fekete-fehér, pl. még a sokat szidott TV-ben is találni jó dolgokat. Mi most nemrég megkaptuk avi-ban Kepes András Világfalu sorozatát, ami pár éve az RTL KLUB-on ment, na ez pl. egy jó dolog, és a TV-ben volt! :) Ugyanígy sokat szidom az egész nyugati kultúrát, de természetesen tisztában vagyok vele hogy az nem velejéig és minden terén romlott és rossz, rengeteg a jó dolog (ezekre kell figyelnünk!), erről is akarok majd írni, elnézést, ha mindig csak a “fejlödő” országokkal szembeállítva, negatívan mutatom be a modern világot. Lehetne pl. egy olyat írni, hogy az itteni koszból, mocsokból, porból, zajból és káoszból nézve összehasonlítom és megdicsérem a szeretett fővárosunkat, mint élhető, rendezett, tiszta várost :) Ilyet is terveztem írni, de még nem volt időm rá… :)
…és igen, nincsen egyetlen helyes út. Végtelen helyes út van, lehet azokat az internet előtt ülve, vagy a világot járva járni, és még millió módon. A lényeg, hogy mindig mindenben, és mindenkiben meglássuk a jót, és abból tanuljunk. Természetesen otthon is vannak nagyszerű emberek és dolgok, ezekről lassan listát kéne írnunk nekünk is, hogy mi és ki az, akit otthon majd meg szeretnénk látogatni, meg szeretnénk tenni, stb… ha egyszer hazaérünk. :)
…és igen, jobb perceimben tudok azonosulni, még akár a dohányosokkal is, sőt a büdös, koszos, mocskot okádó, sokat utált teherautósokkal is…
Köszönöm a hozzászólásod! A jövőben igyekszem az ilyen eszmefuttatós bekezdéseket jobban megrágni és jobban kikerekíteni őket publikálás előtt! ;) A gond az, hogy van hogy az iromány befejezése és a publikálás ideje – a magyar reggel 8 óra között – néha csak 5 perc van :) Pl. ma még el se kezdtem azt a bejegyzést, aminek holnap kéne megjelennie… :D úgyhogy megyek is, hátha még lesz rá erőm.
Addig is szeretettel várom a további kritikákat!!! ;)))
@lowi
A “Csomák vagyunk” jól hangzik, és köszönjük, de visszautasítjuk! Még csak két nyelven beszélünk… A többin csak makogunk néhány szót. :P Kissé le vagyunk maradva Csomától! :)
Gratulálok nektek. Amikor 2o1o októberében majd egy hónapos stoppolás után, Afganisztán, satöbbi után eljutottam a sirhoz… biza megremegett a bátor legény bennem. Egy olyan klubnak vagytok a tagjai, akik nem mindennapi módon jutottak el a sirhoz. Jakabos Ödön volt az első aki 1972-ben több hónapi hányódás után eljutott a sirhoz. Le a kalappal előttetek.
Apropo… Zárug Zita… ez a név egy hires gyergyói örmény családi név.
Tisztelettel
Karda Zoltán
világutazó
(Chemu Sahagiyan 13. leszármazottja)
Gratulálok; nagyon jó írás és hozzátok hasonlóan és is igyekeztem valamit Kőrösi Csoma Sándortól tanulni. Én még csak Ladakba, az apró kis falucskába, Zanglába jutottam el, ahol Ő megalkotta a világszerte első tibeti-angol szótárát. A karkóma (királyi fellegvár és egyben ősi lámakolostor) legfelső szintjén lévő piciny szerzetesi cellájába az ott-tartózkodásunk minden napján betérve rengeteg gondolat tolult a fejünkbe az egyszerűségről, a szinte hihetetlen kitartásáról, aszkétizmusáról, a minden idegszálával és a nap minden percében a népének szolgálni igyekvő, a fenntartható fejlődést mindig szem előtt tartó csodálatos emberről. A mai világban az óriási értékvesztés, a hedonizmus és a mértéktelen fogyasztás és környezetrombolás korában szükség volna nagyon sok Csomára! Óriási élményünk volt Zanglában Boér Imre kolozsvári barátommal együtt a 2010. augusztus 20.-án a kis cellába egy apró emlékezés keretében általunk elhelyezett kicsiny virágcsokor és feliratos magyar emlékzászlónk. A másik kultikus emlékhelyre, Darjeelingbe/Dardzsilingbe, Kőrösi Csoma Sándor sírjához még sajnos nem tudtam eljutni. Egy ilyen nagyszerű írást olvasva én is lélekben ott voltam azonban veletek! :-)
Júlia és Árpi kommentje, a kis elvi vita is tetszik és az én a Nyugat-Himalájában töltött több, mint két hónapos tartózkodásom és munkáim alkalmával magamon megtapasztaltakat juttatja eszembe. A nyugati világ szemszögéből ítélve az ottani egyszerű és erkölcsileg, morálisan tiszta, de materiális anyagi javak szűkében lévő helyi emberek között élve mindannyian hajlamosak vagyunk az ottani -főleg a hosszú téli hónapokban nagyon kemény életet nem ismerve- bizonyos fokig idillizálni az életüket. A buddhista vallásfilozófiából és az ősi hagyományokból eredően szinte abszolút nem ismerik a haragot, a cselszövést, a gyűlöletet, a lopást és egyéb nálunk már mindennapos negatív dolgokat. Tegnapelőtt részt vettünk itt Szegeden a hagyományos és nagyon szép Lótuszünnepség keretében a többszáz nyíló indiai lótusz előtt tisztelgő indiai bharatnatjam pallandur- és orisszi táncegyüttesek és más kitűnő indiai programokkal tarkított kétnapos ünnepen. Nagyon jó előadást hallhatott a nagyszámú közönség Gauri Shankar Gupta Úrtól, India magyarországi Nagykövetétől “Az élet relytélyeinek feltárása. Modern tudomány és ősi bölcsesség.” címmel. Hamarosan, a Vaszistha Kiadónál várhatóan ez év szeptemberében megjelenő könyvéből most főleg a boldogság fogalmáról és annak elérési útjairól, a megelégedettségről és egyéb, közérdeklődésre számot tartó elvekről tartott nagyon érdekes szintézist. Úgy látom, hogy az indiai politikusok egy része egyben a hitben és morálban is rendkívül tájékozott. Nálunk is jó volna elterjeszteni bizonyos hazai politikusi körökben, sőt mi több; megkockáztatom, talán általánosítani kellene. Akkor talán nem lenne a nemzet jó része ilyen mély lelki válságban. Bocsánat, Árpit követve én is moralizálok, amellyel biztos, hogy nem ért egyet feltétlenül mindenki. Elvem, hogy -ha csak apró lépésekben is-, de igyekezzünk folyamatosan megjobbítani a magunk és mások életét, ezen keresztül a Világot is… “Mert így kerek a Világ…” :-) Jó egészséget, kitartást, további szép élményeket és jó utat kívánok nektek!
http://www.ted.com/talks/sir_ken_robinson_bring_on_the_revolution.html
3:20-tól nézzétek, tudtok hozzá magyar feliratot is kapcsolni! Hát nem pont ugyanerről beszél a fickó?! Csak ő az oktatást látja az egyik fő oknak! …és esküszöm, nem láttam ezt e poszt megírása előtt, csak épp az előbb néztük meg Zitával! :)
Ezek a TED videók nagyon jók, mi most ezekre szoktunk át a filmek helyett :)
Szerintem ti vagytok napjaink Kőrösi Csoma Sándorja. Legalábbis én úgy olvaslak titeket, mint az ő írásait. Ajánlom is figyelmetekbe Kőrösi Csoma Sándor Útinaplója c. könyvet Bernard Le Calloc’h-tól.
Ti is egy kitűzött céllal indultatok el, és egy óriási tettet fogtok véghez vinni! Arupnak igaza volt. Ha egyszer befejezitek, könyvbe kell foglalnotok a kalandjaitokat. A születendő műnek nagy értéke lesz, mert aki olvassa majd, jobban fogja látni, érteni a világot. Sok ember világszemléletét gyökeresen megváltoztathatjátok vele. És a társadalomnak ez kimondottan hasznos! Szerintem a kiadásának ne is foglalkozz az anyagi részével, egyrészt mert az ezer kötet hamar el fog kelni, másrészt meg jobb valamit adni, mint kapni.
If you read this, it means you are on the English version of our site. The English translations are a bit late, but here is some annual summaries what is unique from the Hungarian site and made only for you with love. :) If you are curious about our newest adventures, switch to the Hungarian version (which is more up to date) with the red-white-green flag above, and use google translate until we can post again English too. Thanks for your patience! ;)
Ha unnátok már a 360°bringát, vagy nem lenne új bejegyzés, de épp nagyon olvashatnékotok van, íme néhány gyűjtemény vagy írás, amiket ajánlunk, és amelyek megváltoztatták a gondolkodásmódunkat:
Mélységesen egyetértek a leckével!
Tökéletesen igazatok van. Én azt hiszem ti, Csomák vagytok, Grat!
Árpi, ne vedd kritikának, de néha úgy érzem kicsit túl általánosítasz és a valóság az kissé árnyaltabb annál ahogyan Nálad néha megjelenik. Elõször is, azzal teljesen egyetértek, hogy a materiális javak hajhászása az egy felszínes és embertelen dolog, pláne ha olyanok teszik akik másokat ki is zsákmányolnak annak érdekében, hogy õ nekik legyen minden. Ugyanakkor én azt nem vallom, hogy a tárgyak per se az átkok. Inkább az, hogy az emberek hogyan használják õket és hogy illesztik be ezeket az életükbe, a világnézetükbe az életrõl és annak céljairól felfogott filozófiájukba. Nálad nagyon fehér vagy fekete a világ ezekben az eszmefuttatásaidban, talán ezért nem tudok mindig 100%-ban azonosulni mindennel amit írsz. Nem kellene feltétlenül a TV-t hibáztatni vagy az egyszerü életet magasztalni. Sem egyik sem a másik nem teljesen elitélhetõ vagy elfogadható. Igazad van, hogy a javak hajhászása helyett valami magasabb rendü, a természethez közelebb levõ, egészségesebb életformát kellene elfogadnunk, de az nem feltétlenül azonos egy pakisztáni vagy nepáli, vagy indiai faluban látható subsistence farminggal. Biztos vagyok, hogy Te is ismersz otthon vagy másutt a világban olyanokat akikkel bizonyos mértékben azonosulni tudnál abban, hogy mérsékelt, erkölcsös és mégis modern életet élnek. Attól még lehetsz Te is egy 21-ik századi Kõrösi Csoma Sándor, hogy városon élsz és lógsz a neten. Csoma szellemét, a hitét, kitartását, a bátorságát is magadévá teheted, ahhoz nem kell feltétlenül Darjeeling-be utaznod. Nem?
@Grant Julia
Köszönöm, de kritikának veszem, és örülök neki! :) Örülök, ha leírjátok, ha valamiről máshogy vélekedtek és/vagy nem tetszik amit, vagy ahogy írok! Úgyhogy erre biztatok is mindenkit!
A gond inkább az írásommal lehet, néha írás közben is elragadtatom magam, és így ami a végén kijön, az nem teljesen kerek. Természetesen én is aláírom, hogy a világ nem ilyen fekete-fehér, pl. még a sokat szidott TV-ben is találni jó dolgokat. Mi most nemrég megkaptuk avi-ban Kepes András Világfalu sorozatát, ami pár éve az RTL KLUB-on ment, na ez pl. egy jó dolog, és a TV-ben volt! :) Ugyanígy sokat szidom az egész nyugati kultúrát, de természetesen tisztában vagyok vele hogy az nem velejéig és minden terén romlott és rossz, rengeteg a jó dolog (ezekre kell figyelnünk!), erről is akarok majd írni, elnézést, ha mindig csak a “fejlödő” országokkal szembeállítva, negatívan mutatom be a modern világot. Lehetne pl. egy olyat írni, hogy az itteni koszból, mocsokból, porból, zajból és káoszból nézve összehasonlítom és megdicsérem a szeretett fővárosunkat, mint élhető, rendezett, tiszta várost :) Ilyet is terveztem írni, de még nem volt időm rá… :)
…és igen, nincsen egyetlen helyes út. Végtelen helyes út van, lehet azokat az internet előtt ülve, vagy a világot járva járni, és még millió módon. A lényeg, hogy mindig mindenben, és mindenkiben meglássuk a jót, és abból tanuljunk. Természetesen otthon is vannak nagyszerű emberek és dolgok, ezekről lassan listát kéne írnunk nekünk is, hogy mi és ki az, akit otthon majd meg szeretnénk látogatni, meg szeretnénk tenni, stb… ha egyszer hazaérünk. :)
…és igen, jobb perceimben tudok azonosulni, még akár a dohányosokkal is, sőt a büdös, koszos, mocskot okádó, sokat utált teherautósokkal is…
Köszönöm a hozzászólásod! A jövőben igyekszem az ilyen eszmefuttatós bekezdéseket jobban megrágni és jobban kikerekíteni őket publikálás előtt! ;) A gond az, hogy van hogy az iromány befejezése és a publikálás ideje – a magyar reggel 8 óra között – néha csak 5 perc van :) Pl. ma még el se kezdtem azt a bejegyzést, aminek holnap kéne megjelennie… :D úgyhogy megyek is, hátha még lesz rá erőm.
Addig is szeretettel várom a további kritikákat!!! ;)))
@lowi
A “Csomák vagyunk” jól hangzik, és köszönjük, de visszautasítjuk! Még csak két nyelven beszélünk… A többin csak makogunk néhány szót. :P Kissé le vagyunk maradva Csomától! :)
Gratulálok nektek. Amikor 2o1o októberében majd egy hónapos stoppolás után, Afganisztán, satöbbi után eljutottam a sirhoz… biza megremegett a bátor legény bennem. Egy olyan klubnak vagytok a tagjai, akik nem mindennapi módon jutottak el a sirhoz. Jakabos Ödön volt az első aki 1972-ben több hónapi hányódás után eljutott a sirhoz. Le a kalappal előttetek.
Apropo… Zárug Zita… ez a név egy hires gyergyói örmény családi név.
Tisztelettel
Karda Zoltán
világutazó
(Chemu Sahagiyan 13. leszármazottja)
Gratulálok; nagyon jó írás és hozzátok hasonlóan és is igyekeztem valamit Kőrösi Csoma Sándortól tanulni. Én még csak Ladakba, az apró kis falucskába, Zanglába jutottam el, ahol Ő megalkotta a világszerte első tibeti-angol szótárát. A karkóma (királyi fellegvár és egyben ősi lámakolostor) legfelső szintjén lévő piciny szerzetesi cellájába az ott-tartózkodásunk minden napján betérve rengeteg gondolat tolult a fejünkbe az egyszerűségről, a szinte hihetetlen kitartásáról, aszkétizmusáról, a minden idegszálával és a nap minden percében a népének szolgálni igyekvő, a fenntartható fejlődést mindig szem előtt tartó csodálatos emberről. A mai világban az óriási értékvesztés, a hedonizmus és a mértéktelen fogyasztás és környezetrombolás korában szükség volna nagyon sok Csomára! Óriási élményünk volt Zanglában Boér Imre kolozsvári barátommal együtt a 2010. augusztus 20.-án a kis cellába egy apró emlékezés keretében általunk elhelyezett kicsiny virágcsokor és feliratos magyar emlékzászlónk. A másik kultikus emlékhelyre, Darjeelingbe/Dardzsilingbe, Kőrösi Csoma Sándor sírjához még sajnos nem tudtam eljutni. Egy ilyen nagyszerű írást olvasva én is lélekben ott voltam azonban veletek! :-)
Júlia és Árpi kommentje, a kis elvi vita is tetszik és az én a Nyugat-Himalájában töltött több, mint két hónapos tartózkodásom és munkáim alkalmával magamon megtapasztaltakat juttatja eszembe. A nyugati világ szemszögéből ítélve az ottani egyszerű és erkölcsileg, morálisan tiszta, de materiális anyagi javak szűkében lévő helyi emberek között élve mindannyian hajlamosak vagyunk az ottani -főleg a hosszú téli hónapokban nagyon kemény életet nem ismerve- bizonyos fokig idillizálni az életüket. A buddhista vallásfilozófiából és az ősi hagyományokból eredően szinte abszolút nem ismerik a haragot, a cselszövést, a gyűlöletet, a lopást és egyéb nálunk már mindennapos negatív dolgokat. Tegnapelőtt részt vettünk itt Szegeden a hagyományos és nagyon szép Lótuszünnepség keretében a többszáz nyíló indiai lótusz előtt tisztelgő indiai bharatnatjam pallandur- és orisszi táncegyüttesek és más kitűnő indiai programokkal tarkított kétnapos ünnepen. Nagyon jó előadást hallhatott a nagyszámú közönség Gauri Shankar Gupta Úrtól, India magyarországi Nagykövetétől “Az élet relytélyeinek feltárása. Modern tudomány és ősi bölcsesség.” címmel. Hamarosan, a Vaszistha Kiadónál várhatóan ez év szeptemberében megjelenő könyvéből most főleg a boldogság fogalmáról és annak elérési útjairól, a megelégedettségről és egyéb, közérdeklődésre számot tartó elvekről tartott nagyon érdekes szintézist. Úgy látom, hogy az indiai politikusok egy része egyben a hitben és morálban is rendkívül tájékozott. Nálunk is jó volna elterjeszteni bizonyos hazai politikusi körökben, sőt mi több; megkockáztatom, talán általánosítani kellene. Akkor talán nem lenne a nemzet jó része ilyen mély lelki válságban. Bocsánat, Árpit követve én is moralizálok, amellyel biztos, hogy nem ért egyet feltétlenül mindenki. Elvem, hogy -ha csak apró lépésekben is-, de igyekezzünk folyamatosan megjobbítani a magunk és mások életét, ezen keresztül a Világot is… “Mert így kerek a Világ…” :-) Jó egészséget, kitartást, további szép élményeket és jó utat kívánok nektek!
http://www.ted.com/talks/sir_ken_robinson_bring_on_the_revolution.html
3:20-tól nézzétek, tudtok hozzá magyar feliratot is kapcsolni! Hát nem pont ugyanerről beszél a fickó?! Csak ő az oktatást látja az egyik fő oknak! …és esküszöm, nem láttam ezt e poszt megírása előtt, csak épp az előbb néztük meg Zitával! :)
Ezek a TED videók nagyon jók, mi most ezekre szoktunk át a filmek helyett :)
Szerintem ti vagytok napjaink Kőrösi Csoma Sándorja. Legalábbis én úgy olvaslak titeket, mint az ő írásait. Ajánlom is figyelmetekbe Kőrösi Csoma Sándor Útinaplója c. könyvet Bernard Le Calloc’h-tól.
Ti is egy kitűzött céllal indultatok el, és egy óriási tettet fogtok véghez vinni! Arupnak igaza volt. Ha egyszer befejezitek, könyvbe kell foglalnotok a kalandjaitokat. A születendő műnek nagy értéke lesz, mert aki olvassa majd, jobban fogja látni, érteni a világot. Sok ember világszemléletét gyökeresen megváltoztathatjátok vele. És a társadalomnak ez kimondottan hasznos! Szerintem a kiadásának ne is foglalkozz az anyagi részével, egyrészt mert az ezer kötet hamar el fog kelni, másrészt meg jobb valamit adni, mint kapni.
Én előjegyzek a születendő könyvetekre. Stop első! :)
ko”szo”no”m. u”dv