Honeymoon Around the World

Sziasztok Unokáink !
A megszólítás nem véletlen, mert ez a napotok csúcsa volt az eddigi összeshez képest is. Olvasása közben úgy éreztem mintha mi is ott lennénk és amit nekünk nem adott meg a sorsunk az életünk során azt még is át tudtuk élni mintha velünk történt volna. 25 km-t gyalogolni csodálatos hegyi ösvényeken és mindezt 5000 méter tenger szint feletti magasságban bámulva menetközben változó természet nagyszerűségét mutató panorámák sokaságát és ezt megörökítni fényképeken fenséges élményt nyújtott nekünk is.
Büszkék lehetünk Rátok azért is, mert valahogy azt is bizonyítottátok, hogy az akaraterő többet nyom a latban mint a pénz és ezért ez a nagyobb emberi érték. Hajrá továbbra is járjátok szerencsésen a nászutat Lali papa és Éva mama

Kedves Zitu és Árpi!

Ismét nagy-nagy élvezettel olvastam gyönyörű élménybeszámoló túra-blogotokat! Emlékeimbe újra beúsztak a 2010 nyarán és őszén a Nyugat-Himalájában eltöltött hetek, hónapok. Én is nagyon szép gyalog- és kerékpáros túrákat tettem és tettünk barátaimmal a felejthetetlenül szép havas csúcsok közötti völgyekben és a négy-ötezer méteres hágókon, gleccsereknél, valamint egy közel hatezerkétszáz méteres kisebb csúcson is (Khardung). Jó egészséget és további gyönyörű élményeket kívánok!

Nagyon jó az írás, olvasása közben végig izgultam ezt az utatokat. Csak gratulálni tudok hozzá.
Most örülök igazán, hogy már tudom, hogy épségben leértetek.

A naptejhez még a saját tapasztalatom hozzáfűzném.
Családommal mindig 50 faktoros naptejet használunk. Tavaly egész jól el voltunk így a nap alatt. Idén biciklizés előtt bekentem kisfiam szabadon lévő bőr felületeit (a tavaly bevált márkájú) naptejjel és 1 órás (10:30-11:30 között) napon történő biciklizés után leégett. Mivel ez a márka tavaly bevált én ebből azt a következtetést vontam le, hogy már a nap se úgy süt ahogy 5-10 éve, de még csak nem is úgy ahogy tavaly sütött. Egyre veszélyesebb móka napra menni. Az emberek sajnos nagyon nem veszik ezt komolyan.

Sziasztok!
Én is ugyanazt írnám, mint Sanya!
Olyan volt ez a beszámoló, mint egy izgalmas regény. Hát még, ha nem tudtam volna, hogy már túl vagytok az egészen! “Néha kicsit megindult a föld alattunk…” – írod, Árpi a morénalejtőn való átkelésről. Szóval, izgi volt még olvasni is.
És amit álmodtál, hogy egy másik bolygón vagy…hát, a fotók alapján úgy is néz ki! Van miben gyönyörködnünk nekünk, olvasóknak is. :) Kösz, hogy gondoltok ránk is a sok fotóval!

@F.Peter kissé viccelődve, de szerintem a naptejes sztorid nem a nap vagy a légkör egy év alatt történő jelentős változását jelzi szerintem, hanem hogy a jól bevállt márka mégsem olyan megbízható, vagy nem volt megfelelő a tárolás, megromlott, öreg volt stb. szóval ezernyi tényezőt kellene kizárni mielőtt kijelentjük hogy egy év alatt jelentősen változott a napsütés :)

A kecske ha minden igaz a himalájai tahr néven futó faj (http://hu.wikipedia.org/wiki/Sörényes_tahr). Egyébként mostanában szoktál írni róla hogy Zita szokott fotózni virágokat és lepkéket is, én személy szerint szívesen látnék párat az ő képeiből is :D

A naptejhez pedig még annyit hogy azért azt is gondoljátok végig hogy működött-e? Mert oksa hogy viccesen néztek ki a kenőccsel a fejeteken, de nem is tűntök túlságosan vörösre égett fejűeknek. És ha nem szép, de hat akkor azért nem biztos hogy vissza kell adni :)