(Magyar) Interjúk Kurukshetra-tól Panipat-ig – Érkezésünk Delhibe
February 29th, 2012
Sorry, this entry is only available in Magyar.
Categories: Asia, India Delhi, Grand Trunk Road, India, interjúk, Karnal, Kurukshetra, Panipat, vonatozás
Szia Árpi !
Még el sem olvastam a mai beszámolódat, csak nyomtatás közben látom, hogy kommentben
kéred a véleményt az interjúval kapcsolatos dilemmátokra.Hát az én véleményem nagyon helyesen tettétek, hogy természetben fogadtátok el és nem pénzben, és higgyétek el ők sem jártak igy rosszul. Ti ajándékba adtátok azokat az élményeket és tapasztaltakat amiről az interjú során beszéltetek és ők meg viszonozták a szállással és ez igy helyes és korrekt.
Szerintem, aki ad, az szivesen ad, aki pedig juttatást vár érte, az szóvá is teszi.
Szerintem valamit profitálnotok kellene a médiából. Eleinte elég, ha “benne vagyunk a tévében!” de ezt kinövi az ember gyorsan. Lehetne interjúért cserébe kérni pénzt, kaját, szállást.
Az, hogy egy tévériporter több tévétársaságnak dolgozik, teljesen szokványos dolog pl. Romániában is. Egyszerűen lehetetlen megélni úgy, ha csak egy helyre dolgozik. Az is lehet, hogy nem kap plusz pénzt érte, hanem következőkor a kollégától egy másik felvételt kap cserébe egy olyan eseményről, ahová ő nem tudna eljutni. És nyilván eszébe sem jut a minimális fizetéséből felajánlani bármennyit is az interjúalanynak :) feltételezem, hogy az indiai riporterek sem keresnek jobban, mint a romániaiak, sőt. Viszont nyilván segíteni akartak valahogy, meg is tették, elfogadtátok, mindenki jól járt. Korrekt ügy. Az interjúkért való fizetés csak milliós nézőszámot vonzó celebeknél (sztároknál, bukott politikusoknál – lásd a Frost-Nixon ügyet) merül fel, én egyébként nem igazán tartom etikusnak.
Utazás közben szerintem alapszabály, hogy “Ha adnak fogadd el, ha ütnek szaladj el.” Pénzt kérni szerintem nem könnyű, főleg amikor nekik sincs, de bármilyen ingyen cuccot nyugodt szívvel fogadjatok el, elvileg ha nem akarnának megajándékozni benneteket, akkor nem tennék. :-) Várom a további beszámolókat!
Amit adnak el kell fogadni- általában.
Nézvén az egyik képet valamiért azt hittem, hogy megint egy szemétdombot fényképeztetek le, csak pár perc múlva esett le a tantusz, hogy ez volt a mosogatóhely.
O a feszkes fenebe, elfelejtettem beilleszteni egy videot ebbe a bejegyzesbe! Holnapra potolom. Magyar holnapra :) Koszonom a velemenyeket. Nagyjabol egy velemnyen vagyunk. Azert ha legkozelebb 3nal tobb mikrofont tesznek elenk, leszek olyen bunko es megkerdem hogy mennyit kapnak egy jo riportert a tevektol… Tenylg kivancsi vagyok.
Udv a buszbol Udaipur elott tiz kilometrrrreeederaaazzz
Sziasztok, Szerintem is helyesen jártatok el, hogy elfogadtátok az ingyen szállást az interjúkért cserébe. Adok-kapok és mégsem úgy ahogy az anyagias világban! :)
Árpi,
a képeiteken látható turbánokról jut eszembe: azért ha ezeket jól feltekerik, bukósisaknak sem utolsók!
Miért lenne gáz elfogadni a szállást cserébe az interjúért? A riporttal ti levettetek egy gondot a vállukról, vagyis hogy a műsoridejük egy része mivel legyen kitöltve. Ők ebből élnek, vagyis ha úgy vesszük, anyagilag is segítettetek nekik.
Szívességért szívességet elfogadni szerintem egyáltalán nem gáz.
Gondolom, elhangzott a szálloda neve is a riportban, neki talán az jelent jót, ennyi.
A riportokért pénzt kérni szerintem nem jó ötlet.
Kitettem a videót a bejegyzés közepébe, igazából semmi különös, csak elsőre kimaradt :)
Azt hiszem az “amit kínálnak, azt elfogadjuk szégyenkezés nélkül, de kérni nem kérünk” elve megfelelő lesz a médiákkal kapcsolatban is. Csak azért merült fel bennem az, hogy pénzt is kérhetnénk, mert elég szépen körbelihegtek minket azzal az öt mikrofonnal, és azért Indiában a lakosság 1,2 milliárd fő (legalábbis ezt hallottuk legutóbb), és oké, hogy szegényebbek, de ha mondjuk ebből 300 milliónak van tévéje, az is nagyon durva szám :) Ezért gondoltam, hogy nem biztos, hogy olyan rosszul kerestek ők… Na elég ebből, ez csak pénz, nem ez a legfontosabb az életben! :)
De pl. Tőled Timi, eszünkbe se jutott volna soha pénzt kérni. Viszont a riport, amit készítettél velünk – miközben egy iszlámábádi minitaxiban robogtunk az éjszakában – nagyon jól sikerült, ezért ezúton is köszönjük! Azt hiszem az olvasókkal itt még nem csak facebook-on osztottam meg, szóval: http://think.transindex.ro/?p=11315
Ővele meg jó lenne szembetalálkozni, az interjút szintén Tímea készítette: http://think.transindex.ro/?p=10897
Talán itt az ideje egy “Médiamegjelenések” menüpontot, vagy widgetet nyitni ezen az oldalon :)
Azt nem tudom, hogy a riportért lehet-e pénzt kérni, bár ha a helyiek kérhetnek a közös fotóért … Minden esetre, amit adnak, azt biztosan nem gond elfogadni.
Látom Ahmedabad felé jártok, most épp van ott kint két barátom (NSN technical support-ról). Ha gondolod összefuthattok, ha érdekel megadom az elérhetőségüket.
ami adnak el kell fogadni ha kell kérni mert szükség van rá nem szégyen
Sziasztok!
Ezt komolyan kérdeztétek? Miért kérdéses ami természetes?
Szívesen adtatok, és szívesen adtak Nektek!
Muszáj mindig mérleget csinálni?
Vagy minket teszteltek?
Puszi Ibolya
“amit kínálnak, azt elfogadjuk szégyenkezés nélkül, de kérni nem kérünk”
Utazásotok során gyakran támaszkodtok az emberi jótékonyságra, ingyenes segítségre (pl. Coachsurf) és ezt viszonozni kívánjátok. Nagyon rendben lévő elképzelés. De a viszonzás azt jelenti, hogy vagy annak tesztek ti is szívességet aki nektek tett, vagy hasonló helyzetben levőnek.
Az, aki kap ajándékba egy tölcsér fagyit az útmenti fagylaltostól, és “viszonzásul” ad egy ötszázas borravalót a Tescoban, az nem humánus, hanem hülye.
Most jutottam ide, nem is baj, hogy ritkábban van post :)
Szerintem is teljesen normális, hogy elfogadjátok a felajánlott szállást, lehet, hogy nekik se került semmibe, csak egy baráti segítség volt. Pénzt kérni viszont én biztos nem mernék, főleg, hogy nem tudom, kapnak-e érte valamit. Lehet, hogy azért van három mikrofon, mert három társaságnak dolgozik, ugyanazt az anyagot különbözőképpen vágva adja le három felé, hogy valamiből megéljen. Vagyis nem kaszál rajtatok. Amennyi mindent kaptok az út során, talán nem is szorultok rá. Viszont a másik oldalról nézve meg lehet határozni egy olyat is, hogy az ingyen interjúnak vannak keretei. Az, hogy 3-4 órán keresztül felvétel, meg beállás, meg minden, az nem az ingyen kategória, de ha szükség van rá, akkor támogatásért cserébe vállaljátok. Itt akkor máris kiderül, hogy van pénz vagy nincs, s Ti se jártok rosszul ;)
@Arpi
Köszi, Árpi :) további jó utat akkor, s hátha valahol összetalálkoztok Dömével!