Honeymoon Around the World

Szuper, hogy írsz tovább :). Köszönjük.

végre végre beszámoló!!

Árpi az emberek által okozott tüzeknél már a nepáli nemzeti parkos bejegyzésednél is írtam hogy azért annak a jelentős részében semmi pozitív hatás sincs (vagyis inkább úgy írom hogy nagyon kevés a negatívhoz képest).
Ezek az erdőtüzek meg végképp egy nagyon rossz folyamatnak a füstjeleit próbálják adni azoknak ez embereknek akik értenek ezen a nyelven. Sajnos ezeknek a tüzeknek a helyén többnyire soha nem lesz újra erdő, mert itt mindenféle a fejlett világ igényeit kiszolgáló ültetvények létesülnek. És egyébként egy ausztráliai bozótosnak még természetes része lehet az erdőtűz, de egy szumátrai őserdőnek nem, ott a folyamatok nem erről szólnak.

kerestem pár linket: http://www2.magyarhirlap.hu/kronika/hatalmas_erdotz_szumatran.html, http://planetagazeta.hu/2011/09/erdotuzek_indoneziaban, http://www.hirado.hu/Hirek/2013/06/21/19/Erd_tuzek_okoznak_kornyezeti_es_diplomaciai_valsagot_Delkelet_Azsiaban.aspx

Habár sokak szerint a csúnya gonosz haragoszöldek csak a rosszat látják és riogatnak. De az igazság az hogy a világnak van csúnya rossz és haragos arca, bármennyire is nem látják ezt a struccok…

Most olvasom Jared Diamond Összeomlás című könyvét, ott Montana-ról beszél, ahol az újonnan felparcellázott telkeket, nyaralókat meg akarták védeni az erdőtüzektől, és minden kicsi tüzet azonnal eloltottak a közeli erdőkben. (Annak a vidéknek nagy része erdő, ha jól tudom)

Ettől viszont az évtizedek alatt egy sokkal erősebb aljnövényzetű erdőkép lett a jellemző, és most már ha valahol elkezd égni, akkor azt senki se tudja eloltani.
Régen viszont az aljnövényzet sűrű időközönként nagyrészt elégett, de kis hővel, a fák nem gyulladtak meg.

Ez olyan mint itthon, építési engedélyt adnak ki nyaralóra, ártérben, vagy annak közvetlen közelében, amit utána már meg kell védeni az önkormányzatnak, de közbe a folyómeder, ártér feltöltődött hordalékkal, plusz egyre szűkebb helyre szorítjuk vissza a folyókat, így kapunk 6-8 méteres árvizet pl. a Tiszán, míg a szabályozása előtti időben több száz évre visszamenőleg van bizonyíték, hogy csak 1-2 méteres árhullámok voltak… Anno okosan hagyták nagy területekre kiönteni a Tiszát, aminek nagy része ott is maradt, egy kisebb része meg visszament az áradás végével a mederbe.

@Satyi Ahogy én is írtam az Ausztrál példát úgy lehet a Montanai is igaz lehet, de ettől még az is igaz hogy többnyire viszont nem jó az erdőtűz. És a Montanai erdőkben is lehetne vizsgálni például annak a szerepét hogy az alapállapothoz hozzátartozott egy bizonyos méretű nagyvadlétszám is, ami a nyaralókkal parcellázott világban már nem igazán hiszem hogy megvan. Szóval a cserjék kordában tartását sem lehet kizárólag a tűz számlájára írni. Sőt érdekelne hogy a cserjék fajkészlete megváltozott-e vagy sem? Pl. a Tiszai ártéri erdőben pont egy ámerikai jövevény alkot soha nem látott sűrűségű bozotóst. Ámerikába lehet tőlünk kerültek új cserjék. A természet iszonyat összetett valami. Nagyon sokat kell figyelni hogy megértse az ember, aztán odébb megy pár ezer kilométert és jó eséllyel kezdheti újra :D

És akkor még nem is beszéltünk arról hogy mennyi erdőtűz volt régen és mennyi most. Jelenleg a tüzek döntő hányadát az ember okozza. Számomra például az is kérdéses hogy a montanai erdőkben régen több tűz volt, mert mitől lett volna? A villámcsapás persze jó indok, de szerintem több százszor annyi tűz van az emberi gondatlanság miatt. Habár lehet ez ámerikában másképp van.

De ami viszont biztos: a szumátrai tüzek azok nem jók, nagyon nem jók…

A tiszai ártérhez pedig nézzétek meg ezt a videót: http://www.youtube.com/watch?v=LephoBhEts0