Honeymoon Around the World

Ezek azok a dolgok amik miatt nem indulnék keletre. Számomra nem tudnák elensúlyozni a pozitív élmélnyek ezt a folyamatos zaklatást.

osztom a véleményt. én ezt a koszt és számomra “igénytelenséget” képtelen lennék elviselni. minden tiszteletem a tiétek, hogy ti daccolva ezekkel a dolgokkal is jól érzetik magatokat, és a szépet látjátok meg.

Én nem éreztem se negatívnak, se panaszkodónak ezt a posztot. Szerintem tényszerű volt, semmi gond vele.

Amivel gondom van, az a Gézázás és Sanyizás. (Az ismeretlen, gyakran együgyű embereket szoktad így hívni.) Tessék demokratizálódni, és más neveket is használni! Pl: És akkor az egyik ilyen Árpi… :)

“A fürdési szokások is különbözőek. Míg nálunk minden lakásban van kád, vagy zuhany, ez itt nem így van, még a nők is van hogy kint fürdenek száriban az út menti kutaknál, és a folyókat – különösen a szent folyókat! – is előszeretettel használják mosdásra. És persze nem fürdik mindenki minden nap, minek is, hiszen egy nap alatt nem is leszel igazán koszos. Télen a hidegebb helyeken a téli évszakokban a heti egy fürdés a megszokott.”

Árpi! Örülj neki, hogy nem ismersz senkit Magyarországon akinek nincs kádja vagy zuhanyozója bent a lakásában. Ezek szerint nem forogsz mélyszegénységben élõ roma vagy nagyon deklasszált emberek között. Ezt nem rosszindulatból írom, hanem hogy illusztráljam: a tisztaság többnyire az anyagiak és a kultúra függvénye. Ahogy vagyonosodik egy nép, egyre könnyebb tisztának lenni és ezáltal ezt is teszik. Ez, persze, nem azt jelenti, hogy nincs a szegények között is tiszta, vagy a jobb móduak között is koszos ember, de úgy általában ez igaz többnyire minden népre. Ja, és nem tudom, hogy ezt tudod-e, de nem is olyan régen, úgy kb. gyerek korom (most 64 éves vagyok) környékén még általában egész normális dolognak számított Magyarországon is ha csak hetente egyszer fürödtél. Naponta lemosakodtál, de az általános életszínvonal csak a gazdagoknak engedte meg a napi fürdést.

Minden jót a további utazáshoz, azt hiszem a Te általad nyugatinak titulált hygiene úgy kb. Ausztrália környékén lesz megint a norma. Bár talán ott is csak a városokban, nem a “bush”-ban.

@Arpi
Attól tartok, csak pislogtok majd Ausztráliában a modern világ árcédulái láttán :))

Szia Árpi !
A hozzászólások és az arra adott válaszok száma is jelzi, hogy sokakat érdekel a téma és hogy leírtad azokat a személyes tapasztaltakat amiért tulajdonképen oda mentetek először és nem bántátok meg, hogy Ázsiával kezdtétek. Egy év alatti töménysége a kellemetlenségeknek bizonyára megedzett Titeket és ha tovább juttok más kontinensen is fellépő hasonló de még is más kellemetlenségeket majd könnyebb lesz megszokni.
A higiénia itthoni formája amiről írsz itthon is csak a II. világháború után kezdett kialakulni a technika rohamos megugrásával (villany boyler, vagy a gáz autogeyzerek elterjedésével). 1945 előtt még a jobb módú polgári családoknál is csak az olyan fürdőszoba volt ahol vörös réz fürdő hengeres kályhába fával kellett befűteni és akkor bizony hűvösebb időkben egy héten egyszer fürdött a család. Régen olvastam, hogy a háború előtt Párisban több volt az olyan lakás amiben nem is volt fürdő szoba, mint Budapesten az 1867-es kiegyezés és az 1939-es II. világháború közti időben. Zuhanykabin is csak ezek után lett általános.
Sőt személyes tapasztalatunk, még 1969-ben mikor a turistaként Ádám sógorommal a gazdag Svájc egyik városában olyan Hotelben szálltunk meg ahol nem volt fürdőszoba, csak egy nagy porcelán lavór a hálószobában a tisztálkodásunkhoz.
Perőcsényi volt rezidenciánkon vezetékes víz nem lévén évekig csak a kinti udvari budi volt, kicsit kényelmesebb kivitelű mint a bulgáriai ismert típus.
Kérdésem csak az, hogy ennyi ázsiai tapasztalat után még milyen országokat vettetek programba, nem kellene már más kontinensre térni ?
Addig is még erre választ kapok szerencsés tovább utazást Mindkettőtöknek. Lali papa és Éva mama

Pár szóval írd le magyarul, hogy mi az ortlieb pályázat lényege.

Sziasztok!
Kérdezitek itt az idősebbeket, hogy milyen volt régebben a wc-fürdés helyzet kishazánkban. Lehet hogy ti nem emlékeztek rá, de én 37 éves fejjel még igen. Egy kisebb faluba (nem volt elmaradott település) jártam nyaralni édesanyám szülőházába minden évben. A wc csak egy budi volt az udvaron, ahol a heti újságadag szépen fel volt tépkedve wc papír gyanánt és törölhetted ami belefért. Wc papírként az erdőben (ha éppen ott jött ránk) sokszor használtunk lapulevelet. Hihetetlen milyen tisztára törölte a harmatos lapu.
Minden este és reggel a kútra jártunk vödörrel vízért (még szerencse hogy a ház előtt volt 50 méterre) azt kiöntöttük egy lavórba és lemosdottunk. Először az arcunk, aztán a hónaalj és a felső rész, majd legalul az intim szférát. A lábunkat szinte sose. Heti egyszer kaptunk egy nagyobb lavórt, amit teletöltöttek vízzel, abba már bele lehetett ülni is és fürdeni, de az a víz se veszett kárba, mert a gyerekek után a szülők is lefürödtek ugyanabban a vízben.

Guggolós wc Franciaországban és Olaszországban is divat, legalábbis amerre jártam, a wc-k fele ilyen (2012-ben). Pedig az már nyugat.
A fogkeféről:
“Archeológiai leletek alapján az első, fogak tisztítására használt eszközök különböző fadarabkák voltak, melyeket egyszerűen rágcsáltak egy ideig. Ilyen leleteket találtak az ókori Babilónia területén i. e. 3500-ból. A muzulmán világban nagyon elterjedt a miswak vagy siwak használata, amit arakfából (Salvadora persica) állítanak elő. A fa gyökeréből kivont anyag többek között a polifenolok családjába tartozó tannint tartalmaz. Ennek antibiotikus és antivirális hatása van. A vallás előírása szerint minden imádság előtt miswakot kell rágcsálni. Az ókori kínaiak aromás fadarabokat rágtak.

Az első sörtés fogkeféket ugyancsak Kínában készítették el. A vaddisznószőrből készült sörtéket egy bambuszdarabra vagy egy csontra erősítették. Európában túl erősnek találták a vaddisznószőröket, és puhább lószőrökkel helyettesítették.

Az angliai William Addis 1780-ban kezdte el a fogkefék ipari gyártását. Börtönben töltött évei során fejlesztette ki a ma ismeretes fogkefe elődjét. Egy csontra lyukakat fúrt, és azokon áthúzta, majd megkötötte a szálakat. A szabadalmat H. N. Wadsworth 1857-ben kapta meg.

1938-ban a DuPont cég piacra dobja az első olyan fogkefét, melynek sörtéi szintetikus anyagból (nejlon) készültek.

Az első elektromos fogkefét 1959-ben mutatták be. A Squibb Pharmaceutical gyártotta és Broxodent volt a neve.” (forrás: wikipedia)

Írd meg a harmadik részt is, jó volt olvasni!

Budi papír használati kérdésedre válaszolva az hogy IGEN. Na de mi és Éva mamáék családjánál lakásainkba mindenütt WC volt már a Horthy rendszerben is (1930-1945 között élve) Igaz falun élő rokonoknál (például Faddon , ahol én is meg Édesapádék is Ádival sokat nyaraltak gyerekkorukban, ott már beépített budi volt a ház végébe és Wc általában papírral felszerelve, ha esetleg épen kifogyott akkor ideiglenesen újságpapír felszeletelve. De ehhez hozzátartozik, hogy az a 3 vénkisasszony nagy nagy néném (Édesanyám nagynénjei voltak) lánykorukban tanárok vagy tanítók voltak méghozzá Tihanyban, És Faddon 3 szép nagy szőlő birtokuk volt ezért nem tartoztak épen a szegény falusi néphez. Baráti körükbe tartoztak a falu orvosa, a helyi postamester, a jegyző, a patikus és a pap is. Egyszóval a helyi értelmiség. Fiú testvérük dr Varga Kálmán aki ugyan nem élt ott, csak néha egy időben nyaralt lánytestvéreinél velünk. Ő pedig Salgótarjánba lakott és a helyi iparbárók, bányatulajdonosok ügyvédje lévén elég jó anyagi körülményeknek örvendezhetett. A Ő fia pedig ragadék nevén Buksi nyaranként szintén Faddon volt. Remek jó szervezőkészségének köszönhetően a falusi értelmiséggel úgy “bulizott”, hogy teniszpályát és teniszversenyeket rendezett, továbbá evező, és vitorlásversenyt is rendezett a holt Duna ágakban. Egyszóval valódi életet vitt a falusi értelmiség körébe. Neve ifj. dr Varga Kálmán (átlag magassága 1méter 50 cm volt). majdhogynem törpe. Ő volt az aki az 1940-es évek valamelyik telén 16 levente társával vezetőként sítáborba ment az akkoriban a Bécsi döntés után visszakerült észak erdélyi részre. A Nagy Pietrosz hegycsúcs meghódítására. Felvitték vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó képét és akkor a csúcs megkapta a Horthy csúcs nevet. Lefele jövet sível egy hópárkány leszakadt és mind a 16 levente társa ott pusztult a hó alatt egyedül ő tudta magát 6 óra alatt pecsétgyűrűje segítségével kikaparni a hó alól és aléltan de valahogy leküzdötte magát Borsafüredre. Ott bekéredzkedve egy házba napokig eszméletlen volt de kiheverte és egészséges lett. A háború után feleségével (buksi Klárinak hívtuk) disszidált évekig Párisban élt és trükkfilm rajzoló lett. Európában nem lehetett gyerekük, pedig akartak. De később tovább vándoroltak Klárival Venezuelába és ott még négy gyereknek sikerült életet adniuk. Ennyi valóságot tudtam elmesélni egy Wc papír problémával kapcsolatban. További szerencsés utazást Mindkettőtöknek Lali papa és Éva mama

Szerintem kis hazankban is jol jonne neha gugolos wc, mert a palyaudvarokon tokeletes Trainspottingos budikkal lehet talalkozni. Viszont ezekben az orszagokban az Arpi altakl emlitett buszpalyaudvarokon, vagy a dzsungel kozepen is olyan pottyantosra akadhat az ember ahova meg be mer menni. 2-3 nap alatt a szukseg megtanit a hasznalatara, egy het utan meg elvezni is fogod. Na nem ott fogod az Over magazin legujabb szamat vegigolvasni :D