Home > Asia, Vietnam > (Magyar) Pleiku – Boun Ma Thout, úttalan utak helyett sztrádákon, de a végén elégedetten

(Magyar) Pleiku – Boun Ma Thout, úttalan utak helyett sztrádákon, de a végén elégedetten

March 21st, 2013

Sorry, this entry is only available in Magyar.

  1. Katona Péter
    March 21st, 2013 at 10:53 | #1

    Sziasztok!
    Lehet hogy most egy kicsit megharagudtok rám de nem értek egyet mindenben veletek!
    A banki alkalmazottak nem biztos hogy mind jól él az én párom is ott dolgozik és szerintem nevetségesen kevés pénzért (100 nettó) több iskolával a háta mögött. A másik pedig amikor még én utaztam (1990-2000) a kezdetekben nem nagyon volt lehetőségünk ezen a tájon bankkártyával utaznunk így sokkal nehezebb volt mivel az összes pénz nálunk volt igaz az nem volt sok és az is igaz hogy általában 3-4 hónaposak voltak az útjaim.A harmadik dolog ami kicsit furi nekem hogy mindig úgy érzem hogy elvárjátok hogy lehessen az ételből a szállásból és mindenből alkudni és közben csodálkoztok hogy milyen szegénység van ott pedig amikor átszámoljátok mi mennyibe kerül magatok is meglepődtök milyen olcsó arra minden.Kíváncsi leszek a nyugati kultúrában hogy fogtok érvényesülni mert ott nem hiszem hogy sokat fogtok alkudni és maradékot enni mondjuk Ausztráliában. Nem bántani akarlak titeket de szerintem kezditek lassan elfelejteni ezt és az igazsághoz hozzá tartozik hogy 2 év Kelet után higgyétek el nehéz lesz a vissza szokás de nem lehetetlen csak kellemetlen és vissza fogjátok sírni még ezeket az EMBEREKET itt Ázsiában.
    Ezek a saját gondolataim voltak és semmi bántót nem akartam További jó utat kívánok nektek és minden ilyen bátor embernek akik célul tűzik ki hogy megváltoztassák a világot egy kicsit jó irányba!

  2. stoki
    March 21st, 2013 at 13:59 | #2

    ..egyetértek az előző hozzászólóval. Óvatosan az ilyen mondatokkal :
    “…is gazdag bankoknak kell adnom, melynek alkalmazottai már amúgy is jól élnek …” …én és a nejem banki alkalmazott, de nem élünk jól. Nem vagyunk a létminimum szintjén, de nem élünk jól inkább túlélünk… !!! Van olyan alkalmazott aki jól él, de általánosítani nem szabad !!!

    …de a te/ti szemszögedből nyilván érhető a felháborodásod..

  3. Arpi
    March 21st, 2013 at 17:32 | #3

    @stoki
    @Katona Péter
    Köszönjük a hozzászólásaitokat. A bejegyzést egy szuszra írtam meg, át sem olvastam egyszer sem, hanem rögvest publikáltam. Először is fontos leszögeznem, hogy nem démonizálom, se nem diszkriminálom a bankokat, ők is csak egy cég, szolgáltatást nyújtanak, alkalmazottakat alkalmaznak, profitot termelnek, csak épp a termék ebben az esetben maga a pénz, annak kezelése. Másodszor elismerem, valóban általánosítottam, de a “gazdag”-ot úgy értettem, hogy a bonsai kutyás kis útszéli vendéglőt/boltot üzemeltető családok életviteléhez és bevételéhez képest. Ehhez képest a világ bármely bankjának bármely irodai alkalmazotta igen jól keres, és a bonsai kutyás család csak remélhető, hogy a kislányuknak, amíg felnő, tudják majd finanszírozni az oktatását, és talán el tud majd helyezkezkedni egy irodai munkában, pl. akár egy bankban. Alkudni a legszegényebbekkel nem szoktunk, de a szállodások nem tartoznak ebbe a kategóriába. Étel esetében csak azt nem szeretjük, amikor egy pont ugyanolyan szendvicses kocsi pont ugyanolyan szendvicset árulva nem hajlandó eladni ugyanazt nekünk még 2x magasabb áron sem, mint a szomszéd nem turista attrakció városban, ahol nem járnak a turisták. Ilyenkor mérgesek szoktunk lenni – és eszünk valami olcsóbb kaját. :) de a kis családi vendéglőkben nemigen szoktunk alkudni.

    A nyugati országokban bizony más lesz a helyzet, ott nem fogunk egyáltalán szállókban lakni és lehet, hogy csak a szupermarketből vesszük majd a kaját, és ott bizony tényleg nem fogunk alkudni a pénztárnál :) Bár lehet, hogy egyszer megjátszom majd poénból. :D És mi hisszük, hogy ott is emberek laknak és úgy fogunk hozzájuk állni, hogy előhívjuk mindenkiből az Embert. Én hiszem, hogy ez sikerülni fog! :) …de Péter, ezzel együtt igazad volt, akármi is lesz majd, ezeket az embereket vissza fogjuk sírni és még sok minden mást is. :) Én már most visszasírom Indiát, pedig amikor ott voltunk… hát sokszor nem szerettük és alig vártuk már, hogy valahová máshová megérkezzünk :) (Banglades! :D). Miért nem fogunk maradékot enni Ausztráliában? Ott ezért kinéznek, lenéznek? …vagy ott nem hagynak maradékot? :)

    Mégegyszer köszi a hozzászólásokat, és elnézést, senkit nem akartam megbántani, remélem ez nem is sikerült! ;) Nem akartam általánosítani a banki alkalmazottak fogyasztási szokásait illetően sem, ezért is elnézést.

  4. Katona Péter
    March 22nd, 2013 at 13:03 | #4

    Köszönöm hogy válaszoltál és én nem bántódtam meg csak én is a saját utamat járom és most emellett nem tudtam elmenni pedig lehet ha csöndben maradok bölcsebb lennék.
    Régi igazság hogy ha csöndben figyelsz sok érdekes dolgot tapasztalsz a világból.
    Istenem milyen irigy vagyok különben rátok de azt hiszem ahogy Ázsiából kiléptek ez egy kicsit majd alábbhagy, imádok utazni és milyen rég voltam de ami késik nem múlik és az ott eltöltött éveim ha rájuk gondolok mindig tovább visznek utamon.

  5. Arpi
    March 22nd, 2013 at 17:09 | #5

    @Katona Péter
    Én jobban örülök így, hogy hozzászóltál! ;) Vagyis… mindegy, érted! :) Ebből csak tanulni lehet, ha nem szóltok hozzá, nem tesztek helyre, akkor butább maradok. :) Maradunk…

Comments are closed.