Honeymoon Around the World

Ha ilyen pocsék filmeket játszanak, Ti csodálkoztok rajta hogy üresek a mozik? Bizonyára igencsak komoly szinten megy ott a cenzúra és így a semmit mondó filmek mennek csak át a rostán….. nem tudom, csak találgatok.

Történeteteteket figyelemmel kísérve feltűnt valami. Ostorozzátok a modern nyugati típusú társadalom pazarló termelését, a Föld lepusztítását a hedonizmus oltárán, amivel teljes mértékben egyetértek. Ugyanakkor mintha nem vennétek észre, hogy a világ többi része a túlszaporodással járul hozzá az élhető Föld elpusztításához. Ha egy-két aranyos bangladesi (vagy egyéb) gyerekarc kandikál elő egy fiatalasszony szoknyája mögül, az cuki, de ha öt-tíz, az már azt a népességszaporodást generálja az 1900-as évek körüli kétmilliárdról a mai hétmilliárdra, és a 2050 körül várható kilencmilliárdra, ami éppúgy nem fenntartható a végtelenségig, mint a napi több tízmillió hordós olajkitermelés. Észre kéne venni már, hogy teljesítve, sőt túlteljesítve van már a bibliai “szaporodjatok és sokasodjatok, töltsétek be az egész Földet” parancs. Miközben letaroljuk a javakat, belefulladunk önmagunkba. A nyugati és az egyéb emberek egyaránt katasztrófába viszik a világot, csak másképp. A kétféle hatás összegződése maga a kollektív tragédia.

@Pupu a túlszaporodással igazad van, de azért kérdés hogy ezt a problémát mennyire köszönhetjük “modern nyugati típusú” hozzáállás adoptálásának, illetve tesz-e a nyugati világ hogy ez ne legyen így? És az is érdekes lehet hogy egy szegény ország ökológiai lábnyoma mennyire nő a túlszaporodás miatt és mennyire nőne csak a nyugati értelemben vett fejlődés miatt. Mert ha kisebb lenne a szaporodási ráta akkor lehet gyorsabban mennének a fejlesztések amik ugyanúgy generálnák a fogyasztást.

De a kérdésfelvetés nagyon jó.

Szupi a honlap, és a történetek. :-) És a videok is. :-) Hajrá! Kitartás nektek! :-)

Sziasztok!

Utatok elejétől olvaslak titeket, vagyis azóta, hogy Szegeden futólag találkoztunk Dova filmvetítésén. Most egy kicsit beleszólok a társalgásba.

Az ázsiai filmeket nem szerencsés európai szemmel nézni, mert teljesen élvezhetetlenek lehetnek. Olykor játszik a tévé kínai, koreai, japán filmeket, gyakran látjuk, hogy a jeleneteket túljátsszák, gesztusaik a szemünkben teljesen életszerűtlenek. A vicces részek a legrosszabbak, mintha gyerekek bohóckodnának. Valószínűleg ők más szemmel néznek ezekre. Ettől függetlenül könnyen lehet, hogy az évtized helyi mércével is legpocsékabb filmjét úsztátok meg, és még ha jó is volt, európai számára embert próbáló élmény lett volna… :)

—

Érdekes összefüggés van megfigyelésem szerint a népszaporulat és az „életszínvonal” között. Nálunk, a háború utáni nehéz időszakban nem voltak ritkák a 7 gyermekes családok sem, az idősebbek tanulmányaikat feladva dolgoztak, hogy a családnak legyen mit ennie. (saját családból is van erre példa) Kenyérjeggyel álltak sorba, az ágyban poloskák mászkáltak, a tömegközlekedés a több km-re lévő villamosból állt. Ma pedig, amikor az akkorival összehasonlíthatatlanul nagyobb a jólét, (tisztítószerek vannak, árubőség, alacsony padlós autóbusz a ház előtt, mobiltelefon, jó közvilágítás, stb.) már egzotikum a népes család, sőt, sok a gyermektelen, a népesség öregszik, fogy. És ez a fejlett világra általában jellemző, nem csak Európára, de ugyanez van Japánban is! Hanem mondjuk Bangladesben, v. Indiában, ahol –amint láttuk az emberek által hagyott ökológiai lábnyom sokkal kisebb – a népességszaporulat is nagyobb. (és a születéskor várható élettartam feltehetőleg jóval kisebb, mint pl. itt) Vannak olyan mechanizmusok, amelyek a fajokra általában jellemzőek, és az egyedek tudatától függetlenül működnek. Amikor a Föld tönkretételéről beszélünk, gondoljunk arra, hogy az ember talán csak a saját maga számára kellemes, és élhető környezetet teszi tönkre, de ilyen faj már volt a földtörténetben (pl. valami mikroorganizmus, ami a légkör összetételét módosította) , ki is pusztult, és az új környezet lehetőséget adott más fajoknak, hogy kialakuljanak, és hasonlóképpen elárasszák a bolygót. Ha a népesség messze meghaladja majd a környezetének eltartóképességét, akkor éhínségek, vagy háborúk törnek majd ki, és a populáció vissza fog esni sajnos, a rossz körülmények miatt pedig az emberek nem élnek sokáig, így az egyedszám megintcsak csökken majd.

Ha lennének lakható bolygók a közelben, és el is juthatnánk rájuk, akkor minden bizonnyal már rég megindult volna a kivándorlás. De várhatjuk-e hogy az ember visszafogja magát? Talán az út szélén az aszfaltból kinövő fű megérti-e, hogy neki ott nem lesz jó, mert a járművek letapossák? A kórokozó megérti-e, hogyha elpusztul a gazdatest, akkor az ő életfeltételei is megszűnnek ezzel? Mind élni, terjedni akar, amíg csak lehet, minden élő ezt teszi, és az ember is. Mi eljutottunk odáig, hogy 1-1 egyed szintjén fölismerjük ezt, de ott, az az irtózatos barna embertömeg, meg még a z afrikaiak, a kelet-ázsiaiak, a dél-amerikaiak, a több milliárdos egyedszámú populáció nem egyed szintjén és módján működik.

Ennyi voltam a magam kis nézeteimmel, Árpi, Zita, jó utat, és továbbra is követünk titeket a blogotokon innen a Tisza partjáról.

Imi

Talán nevezzük természetes népességszabályozódásnak. Valahol olvastam, hogy a háborúk után, amikor a fiatal férfiak létszáma visszaesik, több fiúgyermek születik. Annak is oka kell, hogy legyen, hogy születésekkor enyhe fiútöbblet van, ami később kiegyenlítődik, majdnem 50-50%-os nemi arányt tesz lehetővé az egész világ vonatkozásában, holott a nemek megválasztása nem működik. Vadász ismerősöm mesélte, hogy túlszaporodott vadaknál nemi aberrációkat nagyobb számban figyeltek meg, és egyáltalán nem lepődnék meg, ha az emberi populációban is megjelenne ilyen jelenség.

A környezettudatos nevelés, mint ezen szabályozódás kijátszásának lehetséges eszköze bennem is felmerült, mert klassznak tartom a nagy családokat. (óriási közösséget, összetartozást, támaszt jelent tagjainak) Nem tudom, hogy működne-e. A szabályozás ugyanis nagy tömegekben működik. Ma is ismerek olyan családokat, ahol már 4 gyerek van, sőt, olyat is, ahol 7, sőt 9 gyermek, de ez nem általános. A korosztályomból, ismerősök közül senkinek nincs gyermeke, és még a láthatáron sincs, tervben sem, függetlenül, hogy környezet-tudatosak-e, vagy sem. A jólét növekedésével az individualizmus is nő érdekes módon, az önfeláldozás, az altruizmus csökken. És az egyén virágzásába a gyermekkel járó (egyébként oly szép, és emberi) lemondás kevésbé fér bele. A jövő bizonytalan, mert a párkapcsolatokban is a fogyasztói szemlélet érvényesül, használd el, és dobd el, gyerekkel pedig ez annyira nem megy már. (ez nyilván sarkítás, és van sok kivétel) Ma olyan problémákat látnak családalapítási akadálynak, amit a régiek irigyeltek volna tőlünk 3-4 gyermekükkel. Szerintem ezért lenne az Bangladesben is, ha a nyugati életmodell terjedne, hogy a karrier fontossá válna, az egyén gyarapodása korlátlanná válna, és a gyermekek száma csökkenne. Ennek viszont nem kell feltétlenül így lennie. Talán a gyermektelenség is lehet egy olyan mechanizmus, amivel a faj akarja megmenteni magának az erőforrásait, persze tudat alatt. És ehhez még jönnek a különböző vallások az Ő tanításaikkal, amelyek helyüket keresik a változó körülmények között. Valóban nem könnyű kérdés ez. :)

Nektek viszont hatalmas lehetőségetek van tanulni a világtól, megfigyelni azt, és talán választ kaptok majd sok kérdésre utatok végére. Ha így lesz, remélem, megosztjátok majd :) Gratulálok a 10.000 km-hez!

CsImi

@Pupu

Ott a gyerek a nyugdíj..itt agyerek egy életed végéig tartó kiadás, miközben nincs aki gondoskodjon rólad a pénzeden kívül (ha tettél félre..)