Honeymoon Around the World

Well done, Árpi! Örülök, hogy nem a múltatokat húzzátok kicsi utánfutóban a blogban, hanem a majdnem jelenetekbe csöppenek bele olvasás közben. Nem azt mondom, hogy ez csak így jó, csak más érzés így olvasni. :)
Ezek a beskatulyázások mindig többélűek. Bocsánatos “bűn”, de nem lehet olyan kategorizálást csinálni, ami valóban megállja a helyét. 2/3-1/3 ilyen, olyan, stb. Két vagy több világ, társadalmi osztály érintkezik, igazán egyik sem érti a másik világát, örömeit, problémáit, a maga szemszögéből vizsgál… Vajon Michael családja hogyan osztályozza a náluk gazdagabbakat. Mi több (mert vsz. igaza van a szállodásnak, és vidéki, még szegényebb ember faragja a szobrokat), a még náluk is szegényebbek mit gondolnak pl. rólatok, amikor szembejöttök az úton… Nehéz kérdések ezek, és jó látnom, hogy ti már az életben nem fogtok feketén-fehéren gondolkodni erről. :)

Eszembe jut még egy másik sztereotípia, miszerint a Fekete-Afrikában élők nem dolgosak, megnő ott minden, ha akarnák termeszteni, csak lusták, bezzeg ha… Na, beugrik egy riportfilm, amiben egy USA-beli fekete férfi visszalátogatott ősei földjére, részt vett a vidéken élő falusiak mindennapi életében. Hú, de rohadtul kidőlt, amikor dolgozott egy kicsit a falusi férfiakkal/nőkkel a földeken, nem hitte el, hogy fizikailag nem bírja, pedig jó felépítésű volt. Ő is felidézte a fenti “okosságot”.

Ja, azt nem írtam, hogy a pasi kidőlt, mert olyan hőségben és párás melegben kellett hajladoznia, ami pokolivá tette a “kertészkedést”.