Köszi a reagálást a banános felvetésemre. Azon viszont csodálkoztam, hogy nem emlékszel itthon milyen ízűt lehet kapni :-)Kicsit nézelődtem, mert azt meg én nem tudtam, hogy több féle banán létezik. És úgy érzem muszáj ezt itt megosztanom, mert jó pár érdekes dolog is megtudtam banán kapcsán :-)Lesz olyan is ami a fenn tarthatósággal kapcsolatos csak, hogy Árpinak is érdekes legyen :-)
Íme:
A banán (Musa x paradisiaca) a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, bár gyakran fatermetű növény. Levelei egymásra borulva 3–5 méter magas áltörzset alakítanak ki. Lecsüngő, összetett fürtvirágzata van. Évente 50–70 kg keményítőben gazdag, utóérő gyümölcsöt hoz (tulajdonképpen áltermés). Termése bogyótermés. Az átlagosan 10–15 cm hosszú, hajlott, sokszögletes, lekerekített, zöldessárga gyümölcsök közös száron helyezkednek el. A világ legnagyobb banánexportőre ma Ecuador.
Bár vadon termő változatának gyümölcsében nagy, kemény magok találhatók, a termesztett triploid változat magtalan. Magok hiányában sarjaztatással, vegetatív módon szaporítják, ezért a termesztett banánok egy-egy közös ős klónjai, az így kialakuló monokultúrák betegségekkel szembeni ellenálló képessége elmarad a vad ősökétől.
A vad banán a mai termesztett banánfajok őse, őshazája Délkelet-Ázsia, de a görögök i. e. 333-ban már ismerték. Plinius elbeszélése szerint Nagy Sándor katonái is megkóstolták indiai hadjáratukon. Észak-Egyiptomba és a Közel-Keletre először arab kereskedők vitték a 7. században.
A portugálok a 15. század elején banánsarjakat telepítettek Nyugat-Afrikából a Kanári-szigetekre. Egy spanyol dominikánus szerzetes, Thomas de Berlengas, Panama későbbi püspöke vitte magával a banánt 1516-ban Santo Domingóba; innen terjedt el az amerikai kontinensen, mint az Amerikába hurcolt rabszolgák egyik fő tápláléka
Jellegzetes zamatú húsát vagy frissen fogyasztják, vagy szárítva (liszt, pehely) kerül forgalomba.
Az éretlen, zölden szedett gyümölcsöt az értékesítés helyén utóérlelik.
A zöld banán hűtőtárolása 90-95% relatív páratartalmú térben 14-15 °C hőmérsékleten 10-20 napig lehetséges. Érett állapotban 13-16 °C-on tanácsos tartani, 13 °C alatt szürkül. 5–10 napig tartható el.
A banántermelő országokban rendkívül sok gondot okoz a banánhéj hasznosítása. Ruandában például két millió tonna gyümölcs terem évente és ennek csak kis része hasznosítható ehető gyümölcs formájában. A többi, levél, szár, héj, mind hulladék és megsemmisítése óriási probléma. A nottinghami kutatók megtalálták a banánhéj hasznosításának egyik legegyszerűbb módját. Mike Clifford az egyetem műszaki karának professzora szerint a banánbrikett lehet a jövő energiaforrása a fában szegény országok számára. A növényi hulladék fűtőanyaggá történő alakítása a fenntartható fejlődés egyik alappillére.
Fűtőanyaggá alakítás folyamata
A rothadt gyümölcsöket és a banánhéjat pasztává keverik. Ehhez a keverékhez Angliában fűrészport, míg Afrikában szárított banántörzsmorzsalékot kevernek. Az anyagot brikettformába préselik és negyvenfokos kemencékben szárítják. Ruandában az energiakímélés miatt a nap szárító hatását igyekeznek kihasználni.[1]
Még annyit, hogy Zita buzdított, hogy tegyek egy banán körutat :-) Ha már ez szóba került lenne egy kérdésem. Nagyon szívesen bújnék a bőrötökbe de egyenlőre még több szól ellene mint mellette. Pl: hogy válogatós vagyok étkezés ügyileg nem eszek húst, a rizs sem a kedvencem ti pl ezt a két ételt ettétek eszitek a legtöbbször.Aztán gondolkoztam azon is, hogy vajon minden embertípusnak ajánlható ez az utazási forma? Gondolok itt arra, hogy aki nem annyira kommunikatív nyitott személyiség az eleve helyiekkel,más utazókkal való megismerkedés élményéből jóval kevesebbet kap. Pedig ez az egyik legfontosabb eleme egy ilyen túrának.
Aztán nyelvtudás hiánya, szervezőképesség. Persze így is el lehet indulni meg lehet csinálni, de így nem biztos, hogy ugyan olyan nagy és mély élményeket kap az illető.Aztán cáfoljatok meg.Mondjátok el ti, hogy látjátok tapasztaltátok.Abból asszem van egy kevéske 4 év alatt:-)
Hát a bogárra nem hiszem hogy fog érkezni pontos megfejtés (annál jobban ahogy belőttétek nekem sem menne). De ez érthető is, hisz a közelrokonság áll 35000 fajból és évi 200-al nő ez a mennyiség… http://en.wikipedia.org/wiki/Scarabaeoidea
A lepkétek pedig engem valamiféle rókalepkére emlékeztet, de hogy ott a túloldalon pontosan milyen fajok vannak, vagy milyen teljesen más csapatba tertozó csak hasonlónak tűnő fajok azt szintén nem tudom: http://en.wikipedia.org/wiki/Nymphalis
If you read this, it means you are on the English version of our site. The English translations are a bit late, but here is some annual summaries what is unique from the Hungarian site and made only for you with love. :) If you are curious about our newest adventures, switch to the Hungarian version (which is more up to date) with the red-white-green flag above, and use google translate until we can post again English too. Thanks for your patience! ;)
Ha unnátok már a 360°bringát, vagy nem lenne új bejegyzés, de épp nagyon olvashatnékotok van, íme néhány gyűjtemény vagy írás, amiket ajánlunk, és amelyek megváltoztatták a gondolkodásmódunkat:
Elképesztően szép helyek , no és felvételek! Milyen csodálatos a világ!
Csodálatos.
Gyönyörű tájakon jártatok! Csak így tovább, kitartást a lejtőkhöz :-)
Lesz a képekből 2016-os falinaptár?
Köszi a reagálást a banános felvetésemre. Azon viszont csodálkoztam, hogy nem emlékszel itthon milyen ízűt lehet kapni :-)Kicsit nézelődtem, mert azt meg én nem tudtam, hogy több féle banán létezik. És úgy érzem muszáj ezt itt megosztanom, mert jó pár érdekes dolog is megtudtam banán kapcsán :-)Lesz olyan is ami a fenn tarthatósággal kapcsolatos csak, hogy Árpinak is érdekes legyen :-)
Íme:
A banán (Musa x paradisiaca) a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, bár gyakran fatermetű növény. Levelei egymásra borulva 3–5 méter magas áltörzset alakítanak ki. Lecsüngő, összetett fürtvirágzata van. Évente 50–70 kg keményítőben gazdag, utóérő gyümölcsöt hoz (tulajdonképpen áltermés). Termése bogyótermés. Az átlagosan 10–15 cm hosszú, hajlott, sokszögletes, lekerekített, zöldessárga gyümölcsök közös száron helyezkednek el. A világ legnagyobb banánexportőre ma Ecuador.
Bár vadon termő változatának gyümölcsében nagy, kemény magok találhatók, a termesztett triploid változat magtalan. Magok hiányában sarjaztatással, vegetatív módon szaporítják, ezért a termesztett banánok egy-egy közös ős klónjai, az így kialakuló monokultúrák betegségekkel szembeni ellenálló képessége elmarad a vad ősökétől.
A vad banán a mai termesztett banánfajok őse, őshazája Délkelet-Ázsia, de a görögök i. e. 333-ban már ismerték. Plinius elbeszélése szerint Nagy Sándor katonái is megkóstolták indiai hadjáratukon. Észak-Egyiptomba és a Közel-Keletre először arab kereskedők vitték a 7. században.
A portugálok a 15. század elején banánsarjakat telepítettek Nyugat-Afrikából a Kanári-szigetekre. Egy spanyol dominikánus szerzetes, Thomas de Berlengas, Panama későbbi püspöke vitte magával a banánt 1516-ban Santo Domingóba; innen terjedt el az amerikai kontinensen, mint az Amerikába hurcolt rabszolgák egyik fő tápláléka
Jellegzetes zamatú húsát vagy frissen fogyasztják, vagy szárítva (liszt, pehely) kerül forgalomba.
Az éretlen, zölden szedett gyümölcsöt az értékesítés helyén utóérlelik.
A zöld banán hűtőtárolása 90-95% relatív páratartalmú térben 14-15 °C hőmérsékleten 10-20 napig lehetséges. Érett állapotban 13-16 °C-on tanácsos tartani, 13 °C alatt szürkül. 5–10 napig tartható el.
A banántermelő országokban rendkívül sok gondot okoz a banánhéj hasznosítása. Ruandában például két millió tonna gyümölcs terem évente és ennek csak kis része hasznosítható ehető gyümölcs formájában. A többi, levél, szár, héj, mind hulladék és megsemmisítése óriási probléma. A nottinghami kutatók megtalálták a banánhéj hasznosításának egyik legegyszerűbb módját. Mike Clifford az egyetem műszaki karának professzora szerint a banánbrikett lehet a jövő energiaforrása a fában szegény országok számára. A növényi hulladék fűtőanyaggá történő alakítása a fenntartható fejlődés egyik alappillére.
Fűtőanyaggá alakítás folyamata
A rothadt gyümölcsöket és a banánhéjat pasztává keverik. Ehhez a keverékhez Angliában fűrészport, míg Afrikában szárított banántörzsmorzsalékot kevernek. Az anyagot brikettformába préselik és negyvenfokos kemencékben szárítják. Ruandában az energiakímélés miatt a nap szárító hatását igyekeznek kihasználni.[1]
Még annyit, hogy Zita buzdított, hogy tegyek egy banán körutat :-) Ha már ez szóba került lenne egy kérdésem. Nagyon szívesen bújnék a bőrötökbe de egyenlőre még több szól ellene mint mellette. Pl: hogy válogatós vagyok étkezés ügyileg nem eszek húst, a rizs sem a kedvencem ti pl ezt a két ételt ettétek eszitek a legtöbbször.Aztán gondolkoztam azon is, hogy vajon minden embertípusnak ajánlható ez az utazási forma? Gondolok itt arra, hogy aki nem annyira kommunikatív nyitott személyiség az eleve helyiekkel,más utazókkal való megismerkedés élményéből jóval kevesebbet kap. Pedig ez az egyik legfontosabb eleme egy ilyen túrának.
Aztán nyelvtudás hiánya, szervezőképesség. Persze így is el lehet indulni meg lehet csinálni, de így nem biztos, hogy ugyan olyan nagy és mély élményeket kap az illető.Aztán cáfoljatok meg.Mondjátok el ti, hogy látjátok tapasztaltátok.Abból asszem van egy kevéske 4 év alatt:-)
Hát a bogárra nem hiszem hogy fog érkezni pontos megfejtés (annál jobban ahogy belőttétek nekem sem menne). De ez érthető is, hisz a közelrokonság áll 35000 fajból és évi 200-al nő ez a mennyiség… http://en.wikipedia.org/wiki/Scarabaeoidea
A lepkétek pedig engem valamiféle rókalepkére emlékeztet, de hogy ott a túloldalon pontosan milyen fajok vannak, vagy milyen teljesen más csapatba tertozó csak hasonlónak tűnő fajok azt szintén nem tudom: http://en.wikipedia.org/wiki/Nymphalis