Home > South America, Ecuador > (Magyar) A Sátán Vasvillája, vagy Mordor hegye, egyre megy

(Magyar) A Sátán Vasvillája, vagy Mordor hegye, egyre megy

May 15th, 2015

Sorry, this entry is only available in Magyar.

Categories: South America, Ecuador Tags: , ,
  1. s
    May 15th, 2015 at 09:33 | #1

    Elképesztően szép helyek , no és felvételek! Milyen csodálatos a világ!

  2. Tompa Ernő
    May 15th, 2015 at 13:38 | #2

    Csodálatos.

  3. May 15th, 2015 at 16:16 | #3

    Gyönyörű tájakon jártatok! Csak így tovább, kitartást a lejtőkhöz :-)
    Lesz a képekből 2016-os falinaptár?

  4. oli
    May 16th, 2015 at 01:16 | #4

    Köszi a reagálást a banános felvetésemre. Azon viszont csodálkoztam, hogy nem emlékszel itthon milyen ízűt lehet kapni :-)Kicsit nézelődtem, mert azt meg én nem tudtam, hogy több féle banán létezik. És úgy érzem muszáj ezt itt megosztanom, mert jó pár érdekes dolog is megtudtam banán kapcsán :-)Lesz olyan is ami a fenn tarthatósággal kapcsolatos csak, hogy Árpinak is érdekes legyen :-)
    Íme:
    A banán (Musa x paradisiaca) a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, bár gyakran fatermetű növény. Levelei egymásra borulva 3–5 méter magas áltörzset alakítanak ki. Lecsüngő, összetett fürtvirágzata van. Évente 50–70 kg keményítőben gazdag, utóérő gyümölcsöt hoz (tulajdonképpen áltermés). Termése bogyótermés. Az átlagosan 10–15 cm hosszú, hajlott, sokszögletes, lekerekített, zöldessárga gyümölcsök közös száron helyezkednek el. A világ legnagyobb banánexportőre ma Ecuador.

    Bár vadon termő változatának gyümölcsében nagy, kemény magok találhatók, a termesztett triploid változat magtalan. Magok hiányában sarjaztatással, vegetatív módon szaporítják, ezért a termesztett banánok egy-egy közös ős klónjai, az így kialakuló monokultúrák betegségekkel szembeni ellenálló képessége elmarad a vad ősökétől.
    A vad banán a mai termesztett banánfajok őse, őshazája Délkelet-Ázsia, de a görögök i. e. 333-ban már ismerték. Plinius elbeszélése szerint Nagy Sándor katonái is megkóstolták indiai hadjáratukon. Észak-Egyiptomba és a Közel-Keletre először arab kereskedők vitték a 7. században.

    A portugálok a 15. század elején banánsarjakat telepítettek Nyugat-Afrikából a Kanári-szigetekre. Egy spanyol dominikánus szerzetes, Thomas de Berlengas, Panama későbbi püspöke vitte magával a banánt 1516-ban Santo Domingóba; innen terjedt el az amerikai kontinensen, mint az Amerikába hurcolt rabszolgák egyik fő tápláléka
    Jellegzetes zamatú húsát vagy frissen fogyasztják, vagy szárítva (liszt, pehely) kerül forgalomba.
    Az éretlen, zölden szedett gyümölcsöt az értékesítés helyén utóérlelik.
    A zöld banán hűtőtárolása 90-95% relatív páratartalmú térben 14-15 °C hőmérsékleten 10-20 napig lehetséges. Érett állapotban 13-16 °C-on tanácsos tartani, 13 °C alatt szürkül. 5–10 napig tartható el.
    A banántermelő országokban rendkívül sok gondot okoz a banánhéj hasznosítása. Ruandában például két millió tonna gyümölcs terem évente és ennek csak kis része hasznosítható ehető gyümölcs formájában. A többi, levél, szár, héj, mind hulladék és megsemmisítése óriási probléma. A nottinghami kutatók megtalálták a banánhéj hasznosításának egyik legegyszerűbb módját. Mike Clifford az egyetem műszaki karának professzora szerint a banánbrikett lehet a jövő energiaforrása a fában szegény országok számára. A növényi hulladék fűtőanyaggá történő alakítása a fenntartható fejlődés egyik alappillére.

    Fűtőanyaggá alakítás folyamata
    A rothadt gyümölcsöket és a banánhéjat pasztává keverik. Ehhez a keverékhez Angliában fűrészport, míg Afrikában szárított banántörzsmorzsalékot kevernek. Az anyagot brikettformába préselik és negyvenfokos kemencékben szárítják. Ruandában az energiakímélés miatt a nap szárító hatását igyekeznek kihasználni.[1]

  5. oli
    May 16th, 2015 at 01:51 | #5

    Még annyit, hogy Zita buzdított, hogy tegyek egy banán körutat :-) Ha már ez szóba került lenne egy kérdésem. Nagyon szívesen bújnék a bőrötökbe de egyenlőre még több szól ellene mint mellette. Pl: hogy válogatós vagyok étkezés ügyileg nem eszek húst, a rizs sem a kedvencem ti pl ezt a két ételt ettétek eszitek a legtöbbször.Aztán gondolkoztam azon is, hogy vajon minden embertípusnak ajánlható ez az utazási forma? Gondolok itt arra, hogy aki nem annyira kommunikatív nyitott személyiség az eleve helyiekkel,más utazókkal való megismerkedés élményéből jóval kevesebbet kap. Pedig ez az egyik legfontosabb eleme egy ilyen túrának.
    Aztán nyelvtudás hiánya, szervezőképesség. Persze így is el lehet indulni meg lehet csinálni, de így nem biztos, hogy ugyan olyan nagy és mély élményeket kap az illető.Aztán cáfoljatok meg.Mondjátok el ti, hogy látjátok tapasztaltátok.Abból asszem van egy kevéske 4 év alatt:-)

  6. Németh András
    May 18th, 2015 at 03:03 | #6

    Hát a bogárra nem hiszem hogy fog érkezni pontos megfejtés (annál jobban ahogy belőttétek nekem sem menne). De ez érthető is, hisz a közelrokonság áll 35000 fajból és évi 200-al nő ez a mennyiség… http://en.wikipedia.org/wiki/Scarabaeoidea

  7. Németh András
    May 18th, 2015 at 03:06 | #7

    A lepkétek pedig engem valamiféle rókalepkére emlékeztet, de hogy ott a túloldalon pontosan milyen fajok vannak, vagy milyen teljesen más csapatba tertozó csak hasonlónak tűnő fajok azt szintén nem tudom: http://en.wikipedia.org/wiki/Nymphalis

Comments are closed.