(Magyar) Piaci hangulat és a (harmadik) ötödik legnagyobb vízesés a világon
May 22nd, 2015
Sorry, this entry is only available in Magyar.
Categories: South America, Peru Catarata del Gocta, Gocta Cataracts, Gocta vízesés, Gocta waterfall, Jaen, Naranjito, Peru, Tingo Viejo, Utcubamba
Sziasztok Világvánorok!
Lassan a célegyenesben?! Eszméletlen helyeken bringáztok, teljesen beleszerettem Dél-Amerikába általatok!
Csak így tovább! Várunk Bennetek haza!
Pusi
Nagyon nagy élmény a kívülálló számára is a beszámoló. Őszinte csodálatom!
Tök jó a humorod! Peru elképesztő. Köszönöm a bejegyzéséket.
De szuper helyek és gyönyörű képek. Nagyon sok képet csináltatok a helyiekről. Nekem rettenetesen nehezen ment, aki meg is engedte annyira természet ellenesen pózolt, hogy nem is volt használható a kép. Úgy kellett fotózni mint egy western hősnek. Szemezel a témával, beállítod a fegyvert (záridő stb), majd egy hirtelen mozdulattal lelövöd és elfutsz :)
Gratula a 40. országhoz, bámulatosak vagytok. Egyszer minden véget ér, még a ti utatok is. Ne hagyjátok, hogy a repjegy megléte és időkorlátja megmérgezze a napjaitokat. Netek még annyi van hátra, mint ami szabim nekem sohasem lesz :)
Helló! Mi is szoktunk előre engedélyt kérni, ekkor tényleg elég kevesen tudnak természetes módon viselkedni. Főleg hogy sokszor egy adott pillanatot kellene elkapni, és ezt öli meg a közbeavatkozás a kérdezéssel. Ezt viszonylag egyszerűen oldjuk meg: ha olyan a helyzet, akkor utólag mutatjuk meg a képet, és ha kéri, kitörüljük. Ehhez még nyelvtudás sem szükséges, látszik az arcán mindenkinek, hogy örül-e a képnek, vagy sem. Amikor biciklizés közben fotózunk, ott nehéz a helyzet, de nem is embereket fotózunk akkor, hanem tájat, házakat (emberekkel, ha épp az utcán vannak). Én nem szeretem azt, amikor orrba szájba fotóznak csak mert más vagyok, így nagyon igyekszünk, hogy a lehető legtöbbször és leginkább mindig engedély kérjünk. Nem mindig sikerül, de igyekszünk. (Ezen gondolkodtam amúgy, hogy ha én nem szeretem, akkor miért OK ha őket úgy fotózzuk néha, hogy nem kérdeztük meg. A különbség köztem meg a falusi néni között, hogy míg rám napi 10-50 kérdezetlen fénykép jut – és így felgyűlve frusztráló lehet -, addig a nénire évente 1.)
Teológia és geológia, és és föld. Zita! Brilliáns poén. Nagyon tetszik!
A másik téma: szerintem Ti Európában is ki fogjátok próbálni, hogy vajon megsütnek-e nektek egy rántottát egy kis faluban. Az emberek mindenhol nagyon nyitottak, csak ez is kétoldalú dolog. Ha megkéritek rá, itt is megsütik majd.
Ebből a bejegyzésből “loptam” pár képet gyönyörűbbnél gyönyörűbb helyeken jártatok. Elképesztő kivájt hegy oldalak folyó elmossa majd nem az utat stb. Még sok ilyet. Mennyit kell kutakodni utánajárni , hogy pont ezen szép részek fele járjatok? Vagy egész Peru ilyen? És majd nem mindegy merre mentek? Illetve eldönteni mi az ami nem baj ha kimarad.
A bogaratok szerintem valami levélbogár: https://www.google.hu/search?q=Chrysomelidae+peru&rlz=1C1DVCJ_enHU471HU473&es_sm=93&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=xOdjVZDnNcKuU4OYgKAP&ved=0CB8QsAQ&biw=1024&bih=567
A Föld rengeteg nagyszerű – nekünk különleges – gyümölcsét a termőterületén, éretten, akár korlátlanul fogyaszthatjátok.