Honeymoon Around the World

Érdekes, változatos poszt!

Idesüssetek:
http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/02/szegedre-ert-asterix-a-nemet-kerekparos-kaloz-fotok-video.html

Sziasztok!
A babahordozással kapcsolatos kis részleten elmélkedtem egy keveset. Másfél éves a gyermekünk, születése óta meglehetősen sokat volt/van hordozva. Legalább 4 féle hordozási eszközt, módszert kipróbáltunk, és mindig találtam egy másikat, ami valamiért kényelmesebb, jobb, praktikusabb… Tényleg szereti a gyermek, kicsi korában sokszor csak anyára kötözve nyugodott meg,de hosszabb távon cipelni már elég nehéz. Úgyhogy bizton állíthatom, a babakocsit sem véletlenül találták ki! A létjogosultságát leginkább az befolyásolja, hogy milyen környezetben élünk, és milyen életmódot folytatunk. Ha hazajöttök azért nagy valószínűséggel nem a laoszi vidéki életforma fogja meghatározni az életviteleteket, még akkor sem ha elhagyjátok Budapestet. Példa: Tél van, 0 fok körül, rajtad és a gyerkőcön is komplett téli beöltözés (kabát, sapi, sál, csizma), plusz viszel magaddal enni, innivalót, váltórucit, pelekázószettet… semmi fölöslegeset, csak azt, amit olyankor szokás vinni, ha várhatóan kicsit hosszabb időre mész el otthonról. No ezzel a felszereléssel készülsz olyan hadműveletre, hogy elmész a postára, utána mondjuk piacra, majd végezetül egy ABC-be. Vastag kabátban sikerül nagy nehezen felszerelni a gyermeket a hordozóba, Ha előre teszem a kis overáljában, akkor nehezen mozgok, nehezen veszek ki a táskából bármit, ha hátra, akkor nem tudom, hogy nem fulladt –e bele a kapucnimba, vagy egyáltalán jól érzi –e magát. Bemegyek a postára, 10 perces sor van és dögmeleg. Én is megsülök, a gyermek is, izzadunk, de a sapkán kívül mást nem tudok levenni. Ha kiveszem a hordozóból a gyerkőcöt és levetkőztetem, akkor vagy 10 perc lesz, mire visszacsomagolom és magamra szerelem a táskával együtt. Ráadásul ha még nem tud járni, akkor valahova le kell tennem, miután a hordozóból kivettem, de nem mindig akad szabad szék. Posta után leizzadva ki az utcára, át a piacra. Ha egy kis szatyor cuccnál többet vásárolok, akkor azt nem tudom már eltenni, mert egy gyerek elöl, egy táska a hátamon, pakolászni nehezen tudok … ezért jól meggondolom, hogy , vegyek –e még egy kiló krumplit. Ráadásul ha tömegközlekedéssel akarnék hazamenni, akkor kapaszkodni is kell valahogyan. Végezetül az ABC helyett inkább hazamegyek, mert már kezd nehéz lenni a sok csomag, ott megint lesülnénk, és már úgysem tudnék több mindent elvinni. Ehhez képest, ha ugyanezt a hadműveletet babakocsival kísérelem meg, akkor a postán kényelmesen tudok lazítani a csemete öltözékén, mert van ülőhelye, és nem vagyunk egymáshoz kötözve, a piacon kényelmesen tudok pakolászni, egy sor cuccot el tudok rejteni a babakocsi kosarában és talán lesz energiám az ABC-be is bemenni!
Szóval én abszolút hordozáspárti vagyok, de azért néha nagyon jól jön az a babakocsi! De nyilván ha eljön az ideje, Ti is kitapasztaljátok majd a nektek és a gyermeketeknek legjobb hordozási módszert!
Üdv,
Dóri

Magyarul kazettás bombának hívják. Amit látsz, oszlopként, vályúként, az a héj. A teniszlabdányi bombáknak pedig pörögni kellett a levegőben, az élesítette őket. Így aztán ha nem nyílt szét a héj, nem élesedtek a bombák, csak szétszóródtak becsapódáskor.
A gond az, hogy csapágygolyók vannak benne, amik csúzlihoz ideálisak, ezért akarják a gyerekek szétszedni. A nagy bombákat pedig hatástalanítják, nem robbantják fel. Durva, de azért, mert ha felrobbantanák, akkor a helyiek számára elveszne az acél, ezért nem jelentenék, hanem maguk szétfűrészelnék!
A Vang Vieng melletti reptéren meg párszor átkarikáztatok. Az a hosszú mező a főút és a falu turistás utcája között. Landing strip akárhányas.