Home > Asia, Nepál > (Magyar) Annapurna kör – 8. nap – 16,5km, 3245m – Chame – Upper Pisang

(Magyar) Annapurna kör – 8. nap – 16,5km, 3245m – Chame – Upper Pisang

June 13th, 2012

Sorry, this entry is only available in Magyar.

  1. Tamás
    June 13th, 2012 at 23:45 | #1

    Úgylátom holnap megint ti lesztek a tv-ben…most láttam a felkonfot, aktívban az aktív nászutás pár :)

    Nézegettem az útvonal részben a táblázatot, amely szerint már Új-Zéland volt betervezve júniusra… Nepál után merre tovább?

  2. Németh András
    June 14th, 2012 at 09:00 | #2
  3. Arpi
    June 14th, 2012 at 09:54 | #3

    @Tamás
    Azt az útvonaltervet talán le kéne vennem. Azt hiszem írtam, hogy azzal kapcsolatban csak egy dolog biztos, hogy nem fogjuk pontosan tartani! :) Nincs hazafelé szóló repülőjegyünk és nincs határidőnk, és ez így jó, butaság is lenne rohanni. Kapkodni a legszebb napjainkon, vagy aggódni, hogy “odaérünk-e?” :)

    @Németh András
    Bangladesh után Burma jön – ha sikerül! :) Egy biztos csak, ezek az országok izgalmasak lesznek. Monszun és Ramadán idején Bangladeshbe menni, nooormális?!? :)

  4. June 14th, 2012 at 17:58 | #4

    Szia Árpi !
    Nem tudom mit csinált a technika ördöge, de a június 14én irt beszámolód végén nem volt lehetőség hozzászólni. Pedig akkor írtad azt, hogy hogy lehet 5 oldalt írni egy napról és vajon lesz e olyan aki végigolvassa ? hát én végigolvastam és Éva mama is. Ezért most a június 13-án kelt beszámolód végén írom a hozzászólást.
    Írod, hogy nehezek a hátizsákjaitok és Zita ezért is nehezen viseli el a fölfelé való emelkedős részét a túrának.
    Ekkor felelevenedik az első magashegyi túránk élménye 1964 évet írtunk és az ausztriai Pitz Buin csúcsra indultunk meghódítani 2000 méterről 3000 méter fölött lévő menházat kellett elérnünk. Négyen voltunk Zomotor Ádám, Asztalos Károly (kolléga) Éva mama és én. Éva mama vitt egy viszonylag kis zsákot, de rajta négyünk hegymászó kötelei. Mi hárman fiuk egyenként pedig 15 kg körüli zsákokat, de ezek között volt egy amelyik súlya ezt az értéket is jelentősen meghaladta, mer 4 napra szóló konzerv mennyiséggel volt kitömve, ezt a zsákot elneveztük 1/4 órásnak, mert egyikünk se bírta tovább vinni negyed órahossznál és ezért negyed óránként váltottunk, vagyis cseréltük hárman egymás között. De ez a nehézség még is nagy élményt jelentett utólag ezért emlékszem rá még most is 48 évvel később. Ezt biztatásként tolmácsold majd Zitának . További szép élményeket kíván Lali papa és Éva mama.

  5. Arpi
    June 14th, 2012 at 21:06 | #5

    Köszönjük a bíztatást! :) Később hozzászoktunk a súlyos hátizsákhoz, na de nem akarom előre lelőni a poénokat, úgyhogy nem árulom el! A negyed órás zsák nagyon tetszett! :) Gondolom az még a régi fajta fémvázas történet volt. Egyszer elmentem apukám efféle régi zsákjával, csupán két napra a Bükkbe, de nagyon megszenvedtem – “nem szokta a cigány a szántást” – szétvágta a vállam… Aztán az első fizetéseim egyikéből vettem egy nagy, modern hátizsákot, amit aztán elsőre túlpakoltam cuccokkal, szóval azzal is baj volt… :) azt hiszem most is kicsit túl sok cuccot vittünk, de persze utólag könnyű okosnak lenni.

Comments are closed.