Honeymoon Around the World

Szerintem magyarul juta annak a bizonyos növénynek (és a rostjának) a neve. (Hát igen, sajnos már megint okoskodom)
Most már legalább tudom, miből készül a jutazsák!

Szia Árpi a “dzsut” az magyarul egyszerűen juta. És majd erről a jó kis anyagról a nagyapád mesél majd neked mert szerintem amikor még ő volt kissrác akkor hazánban is jóval természetesebb volt az előfordulása. De pl ma is ebben szállítják a kávét, meg ha veszel olyan fát amit egy zsákkal egybefogott földlabdával adnak akkor az is ebből van. Sőt ahogy olvastam a geotextíliák alapanyagaként is használják, csak hogy a modern felhasználási módról is szó essen.

Egyébként meg miért nem éltek egy-két hetet valami ilyen falusi helyen? Valószínűleg nem sokszor lesz rá lehetőségetek, de most lenne. Szerintem lazán befogadna az a család akiknél van az angolul tudó fickó, és vele meg tudnád beszélni hogy mennél halászni meg jutarostot pakolni…

A kekszes ötletetek nagyon jó volt, azért csak külön gratula jár :D

Hogy vissza tudnánk-e lépni az jó kérdés? És az is hogy szükség lesz-e rá (ez már talán nem is kérdés, de azért még nem 100%), de egyre többen készülnek erre kishazánkban is. Ezt az oldalt nézzétek meg ha nem ismeritek: http://www.elofaluhalozat.hu/ És itt van egy fazon Hetesi Zsolt (személyesen még nem halottam a csókát) aki nagyjából arról beszél úgy 70 percet a következő linken amit kérdeztél: http://www.youtube.com/watch?v=r18QlCPfGrg.

De ha lesz globális összeomlás akkor ezek az egyszerű szigetlakók biztos könnyebben kiheverik azt mint mi a “fejlett nyugat” gyermekei (kivéve ha másképp lesz). Viszont ha nem lesz globális összeomlás akkor is biztos szerintem hogy azok a gyerekek akiknek kekszet osztottatok már egy más világba fognak belenőni, kérdés hogy ez a másság jó lesz-e nekik, jó lesz-e a világnak.

Szerintem ez ember függő, van aki könnyebben alkalmazkodik, van aki kevésbé. Ugyanakkor az ember mindenhez hozzá tud szokni, max. az elején “rinyál” – ahogy fogalmaztál :)

Szerintem erre a szintre már nagyon bajosan lehetne visszalépni globális szinten.
Az olajra épülő ipari és mezőgazdasági termelés teszi lehetővé a föld mai népességének táplálását.
Az iparszerű mezőgazdasági termelés nélkül valószínüleg éhezne vagy éhen halna a föld lakosságának jelentős része.
A kényszer persze nagy úr, és az ember az egyik legalkalmazkodóképesebb élőlény a földön.
Sok olyan helyen jártatok ahol európai gyomornak kissé furcsa dolgokat is megesznek
( rovarok,patkány,stb ). Lehet, hogy nálunk is ilyen irányba fog bővülni egyszer a piaci kínálat ??

Szia Ázsiában utazgató Unokáim Zita és Árpi !
Németh András úgy látszik olvassa a beszámolóitokhoz írt hozzászólásaimat. Hát igen persze, hogy tudok a jutáról. Hosszú ideig amíg mérnöki pályafutásom kezdetekor
(5 évig) építésvezető voltam a jutavászon volt a vasbeton műtárgyak (vasúti pályába beépítendő, beton és vasbeton un. teknőhidak) akkoriban legkorszerűbb szigetelési alapanyaga.
Hosszirányban a beton felső rétegére egy réteg forró bitumenkenés(lehetőleg a legjobb volt az Albán) rá egy réteg jutavászon 10-15 cm-es átfedéssel az egész felületre, majd megint erre egy réteg forró bitumen kenés és keresztirányban ugyancsak egy réteg jutavászon ismét átfedéssel. Majd erre ismét forró bitumen kenés és ha mindez kész akkor erre 5cm vastag védőbeton réteg és akkor került rá a fővonalakon 50 cm vastag zúzottkőágyazat, majd a telített talpfa és a vasúti sínek rögzítve. Későbbiekben pedig a talpfák helyett a vasbeton keresztaljak. (mókásan mondva “vasbeton talpfák” )
Ez volt az egyik ismert formája praxisomban a jutának. De azért nekem is mondtatok újat. Azt nem tudtam idáig, hogy a jutavászon készítés őshazája a akkori Bengália volt.
A másik ismert formáját hasznosításának a kb. 2 évvel ezelőtt láttam, mikor a Lokósokkal egy Bpesti kirándulás során egy kávé múzeumot látogattunk meg és láttuk, hogy a kávét a termelés helyéről a felhasználás országaiba ilyen hatalmas jutavászonból készült zsákokban szállítják a tengeren és a folyami hajókon is.
Harmadik formáját pedig Éva mama is ismerte, mivel ő mezőgazdasági szakiskolában érettségizett és a virágtartó és egyéb növények földlabdáját is jutazsákokba pakolták.
De még egy mondani valóm volna számotokra. 1943 évben , mikor az első Bécsi döntés után visszakaptuk a felvidéki Csallóközt és én mint 13 éves cserkész a gimnázium cserkésztáborába mentem közel egy hónapra nyáron mi saját kezünkkel fölbevájt konyhát építettünk agyagtalajba. A kész vasplatnikat rátéve a tetejére és föléje épült egy kész sátor ami az egészet lefedte a lejáró agyaglépcsővel együtt.
Gondolom ha majd a világösszeomlás után ha nem lesz már infra villanytűzhelyünk akkor visszakényszerülünk majd az ilyen és hasonló szerkezetek újra feltalálásához.
További szerencsés utazást Lali papa és Éva mama.

Sziasztok!
A juta tényleg nagyon érdekes, és szerintem strapabíróbb, mint a mai szövet anyagok.
Egy kis kiigazítás Harkányi Lajos úr írásához. Az első bécsi döntés 5 évvel korábban volt, 1938. novemberében kerül vissza a Felvidék déli része. A régi idők évszámait, lehet, hogy majd mi is keverni fogjuk 50 év múlva.
A muszlim világban a nőkről. A nők helyzete nagyon összetett európai szemmel a férj engedélye felfoghatatlan, de sajnos szerintem bizonyos régiókban szükséges. Mivel a legtöbb nő Bangladesben, Indiában és Pakisztánban is, ha elszökik a férjétől, éppen akkor tér le a normális útról. Egyedül nem kap munkát, szaktudása nincsen a naivságukat kihasználják néha távoli vagy közeli idősebb barátnők. Munkát ajánlanak nekik és ezt követően nagyon gyorsan egy illegális külvárosi bordélyházban találják magukat. A gyereküket elveszik tőlük. Ezek fényében teljes érthető az engedély, mivel a férj nélkül teljesen kiszolgáltatott egy nő pl. Dhakában. Inkább éljen egy muszlim nő rossz házasságban a családjával és a férje irányításában, még mindig jobb, minta kurvát csinálnak belőlük. Chittagong ipari kikötője mellett van Banglades legnagyobb kuplerája. Ide került, nagyon sok megszökött nő. Akiknek ezt követően az életük végleg meg van pecsételve, és az ott születő gyermekekből is sajnos kurvát nevelnek.
Árpi az utatok következő állomásaiban jönnek olyan országok, aminek a rossz üzletemberei a szexiparra építenek. Sajnos azért mert a nyugati civilizációban nagy a kereslet ezekre a dolgokra. pl. Mianmarban közel a laoszi és a thaiföldi hármashatárhoz illegális gyermekrabszolga piacok is vannak, Európából érkező vendégek számára. Azonban hivatalosan, úgy viszik haza az ázsiai gyerekeket a nyugatiak, hogy egy helyi gyermek segélyező NGO-tól örökbe fogadják papíron. Sajnos mocskos dolgok vannak a világon, és ezt sokan ki is használják.
Azért Burma, se ilyen amilyennek leírtad, de az egyszerű, sokszor primitív embereket könnyű kihasználni. Bocs, hogy ennyire eltértem a témától.
További jó utat. Most hol jártok? Sikerült a bangla vízum meghosszabbítása?

Sziasztok!
Hihetetlenül szerencsések vagytok, ha csak arra gondolok hogy két ember találkozik egymással,és mindkettőnek van bátorsága és kitartása elindulni egy ilyen csodálatos és egyben veszélyes útra! Csak azt kívánom Nektek, a szerencse mindig legyen veletek!!!

A kérdésedre válaszolva, szerintem mindenkinek világos, először rablások, öldöklések lennének, aztán majd, talán marad még pár jó ember akik elkezdenének abból gazdálkodni amit találnak, de biztosan törekedni fognak arra, hogy legalább világítás legyen. Remélem ezt az az időszakot még a gyermekeim sem fogják megérni!
Szerencsés utat továbbra is!

Innen is latszik milyen regen voltatok gyerekek, mert nem emlekeztek mar a Kisvakond nadragja mesere. Abban ugyanis a vakond egy nagyzsebes nadragot szeretne.

Felneveli a lent, ontozi, gyomlalja, elkergeti a hernyokat, kiszedi, beaztatja a bekaval, megszaritja, golya megtilolja, a sun meggerebenezi, pokok orsora fonjak, az afonyak megfestik, a hangyak tucsokzenere megszovik, a rak kiszabja, a nadirigo megvarja. Pont, mint a juta :)

Na de ha ugy is lesz 7 gyereketek akkor ezt ti is majd fejbol nyomjatok csak majd jutaval meselitek :D

Most hogy tudom karcos a lencse mar nem is zavar :) az elleny viszont nem hasznal neki.

@debasair

A kisvakond nadrágja lenvászonból készült, nem jutából, de egyébként a sztorira jól emlékszel :D

@Németh András
Most nézem hogy korábban is len volt írva, nem is tudom hogy miért hiszem azt hogy nekem mindenhez hozzá kell szólnom, bocsika…

@Németh András
Hát persze, hogy jól emléxem, naponta többször is felolvasom :))
A mától a Kárpátok jutája a LEN :D

Nagyon örülök Árpi, hogy más is olvassa a hozzászólásaimat, (Ajsa, Peti Marianna ) kiigazítása
most csak azért nem stimmel, mert én nem azt írtam le hogy a Bécsi döntés 1943-ban volt.
Hanem úgy szól a szövegem, hogy 1943-ban , mikor 13 éves voltam akkor azért kerülhettem a Csallóközbe cserkésztáborba, mert már az első Bécsi döntés után voltunk időben, és ez volt az első táborozásom , mint cserkész. Továbbá e bekezdésnek a lényege nem a dátum, és nem is a történelmi időpont, hanem az hogy a konyha tűzhelye földbe vájt alkotással lett kivitelezve, és a sparherdet nem kellet Budapestről odaszállítani, csak a vasplatni részeit.
Na ennyi Lali papapa

Nem nevezném zöld hülyeségnek amiket írsz, inkább azt mondanám, rendkívül jók a meglátásaid!
Engem is sokat foglalkoztat ez a kérdés. Én csak azt érzem sokszor hogy túl pazarlóan élünk és hogy sokan túl nagyravágyóak vagyunk. Persze mondom én, aki egy számítógép előtt ül és ezzel pocsékolja az áramot…
Tehetnék ellene, de nem teszek. A lehetőségek adottak, én meg kihasználom azokat. A villamosenergia termelés állandó, és biztonságos, köszönhetően a fejlett villamosenergia rendszernek, ezen belül a gyorsindítású gázturbinás blokkoknak, mint pl. a gönyüi erőmű, ami évente 5-10 percig üzemel. Na ez az igazi pocsékolás! És ezt is mi fogyasztók igényeljük, sajnálatos módon. Hogy szégyelljük-e? Egyáltalán nem!!!
Minden fogyasztónak hasonló a gondolkodásmódja, beszéljünk villamosenergiáról, gázról, vagy akármilyen élelmiszerről. És itt jelenik meg az a nagy igazság, amit te is leírtál. Ha nem vagyunk rákényszerítve valamire, akkor nem is fogunk nagy léptékben változtatni. Mert ahhoz mi túl kényelmesen élünk, és túlságosan ragaszkodunk hozzá.
Az energetika is olyan mérnököket nevel ki, legalábbis itthon, a BME-n akik nem fognak és nem is akarnak változtatni a fogyasztói magatartáson, a termelés jellegén, a termelés fenntarthatóságán. A megújulók háttérbe szorulnak, nem is csodálom! -ezt a témát is boncolgattad ebben a bejegyzésben-
Mert a jelenlegi falhasználás mellett nem volna kielégítő a megújulók által termelt teljesítmény. A megújulóknak egyszerűen túl kicsi az ún. energiasűrűsége (legalábbis mi ezt tanultuk). Persze ezt szépen le is vezették, és tulajdonképpen a Föld sok részén ez a kellemetlen igazság. Hogy mi lenne a megoldás?
Csakis a fogyasztás korlátozása. A felhasználás csökkentésének ösztönzése. De kinek az érdeke ez?! Na itt van a bökkenő. Csak a pénz számít, mindenhol.

Úgyhogy tf, hogy 10x-re emelkedik a kőolaj ára. Azonnal jönne az atomenergetika, és mindent kiváltana. Az emberek nem majréznának hogy jajj az veszélyes energiaforrás! Nem hiszem, csak folytatódjon a megszokott kényelmes élet TV-vel, autóval, szoláriummal, miegyébbel. Sokkal több árammal működő berendezést dobnának piacra. Még lehet hogy elektriskák is megjelennének :D
De akkor tegyük fel hogy ez se járható út mert elfogyott az uránérc meg a tórium, stb.
Na ez már egy kicsit komplexebb.
Szerintem az emberek kényelmesebbik része nekiállna tüntetni, sírni, háborogni, kitörne valami háború. Az értelmesebbik fele aki belátja a dolgokat, mint ti is, szépen lassan visszatérne az önfenntartó életmódhoz. Csak pár száz éve öregapáink is így éltek, nekünk is sikerülne.
Nem csak szuper jó szórakozásnak, de nagyon hasznos dolognak is tartom a világjárást, mert rengeteget lehet tanulni más népektől, mint mondjuk ti is a bangláktól. Ha nem jártatok volna ilyen “szegény” országokban, azt hiszem fel se merült volna ez a téma. De örülök, hogy így történt! Nekem se titkolt célom hasonló országokba ellátogatni, de csakis bringával!
Éljenek a túrakerékpárosok!