Honeymoon Around the World

“3-4 óránként megálltunk az erre a célra megépített óriási, csili-vili pihenőhelyeken (…) ez a thai és kínai hatás lehet itt Mianmarban”

Arra nem gondoltál, hogy egy totalitárius rendszer ezeket kizárólag a külföldi turistáknak építette? A diktatúrák általában törekednek arra, hogy a külföldiek által látogatott helyek nagyon rendezettek és normálisnak kinézők legyenek. Észak-Koreába látogatva is minden patyolattiszta, meg szép lenne, árukkal teli üzletekkel, mosolygó alkalmazottakkal. Japán hatására, nyilván :D

Ja, egyébként remélem tudjátok, mi a politikai helyzet Mianmarban? Mert eddig nem jött le az írásaitokból.

@Ráduly Előd
Jaj, mindenki ezen pörög. Ha elmész Myanmarba, azonnal le fog esni, hogy ez a nagyon kemény embargózás csak és kizárólag a kisembert szívatja. Amúgy most van nyitás, és lazulás, nem is tudom, hogy az embargó hogy áll. Egyébként meg a csilli-villi parkoló nem hinném, hogy csak a külföldiek számára épült, mert ahhoz azért kevés a turista. Meg ha imponálni akarnának, akkor buszokat is vennének a parkolóhoz.
Fondos tudni, hogy a myanmariak szegények, az ország nem. Yangonban sorban állnak a boltok (a nyitott csatorna mellett) megrakva digitális fényképezőgépekkel. Myanmari ismerősöm meg orrba-szájba nyomja a partiképeket a Facebookra.

(Embargó: földgázra nem vonatkozik, azt veszünk tőlük, és sok van nekik. Trópusi keményfát, és drágakövet nem, mert diktatúra. Sajnos az összes környező ország viszont vesz. Mi meg tőlük. Szóval a nagy fene embargónk arra jó, hogy Kína is keressen az üzleten.)

“a nagyon kemény embargózás csak és kizárólag a kisembert szívatja” – nem mondod :D

Egyébként voltam pár éve Mianmarban, láttam a digitális fényképezős boltokat (vásárlók nélkül, bár igény biztos van rá), de egy gmail-t már nem tudtam elindítani Yangonban.
Szerintem a Facebookhoz legalább 2 óra kellett volna (ha – ezekszerint – nincs letiltva).

Mobiltelefonokat is árultak, ha jól tudom, egy sim-kártya többezer dollár. Roaming, az nem volt.

“Fondos tudni, hogy a myanmariak szegények, az ország nem” – ezt nem tudom értelmezni. Nem erről szól minden diktatúra?

Előd- szegénység tényleg van mindenhol, viszont 2 év alatt sokminden változott: Yangonban 99%-ban van áram, internet május óta minden nap, csont nélkül megy facebook, gmail, skypehoz elég gyors, nincs letiltva youtuberól Obama vagy Aung San Suu Kyi, a mobil SIm kárty jelenleg 250 dollár, ezzel utána óránként 120 kyatért lehet netezni, elég jól ahhoz, hogy a szomszédom jelszóval nem védett mobilján keresztül meg tudom nézni a leveleimet, van kábeltévé CNN-nel, ATM-ek már szinte mindenhol, de még mindig csak helyi kártyával, indonéz SIM-mel megy a roaming, thai sajnos nem, de a 20 dolláros egyhónapra korlátozott burmai SIM kártáyval is lehet már külföldet hívni. két év sok idő, sokminden változik.
tisztában vagyok mindezek mellett azzal, mi történik, nem képzelem azt, hogy mindenki úgy él, mint a felső tízezres tanítványaim, de nehezen lehetne figyelmen kívül hagyni azt is, hogy minden sarkon van egy internet cafe Yangonban, és tele van emberekkel, a facebook nagyon népszerű.
üdv Yangonból. légyszi kevesebb fikázást és negativitást, és emeld be, hogy itt most nagyon gyorsan fognak változni a dolgok.