Honeymoon Around the World

“Úton lenni boldogság, megékezni halál” – Hobo

“…megérkezni halál” Majd rájöttök. Az ember tele van energiával, ötletekkel, lendülettel, aztán ott a magyar valóság. Továbbá karrier? El**sztad. Neked már sose lesz karriered, mert nem fogod akarni. Ott ülsz majd a monitor előtt, hallgatod a kollégáid nyavajgását a másnaposságról, hitelről és közben az jár a fejedben, hogy a ma rendelt ételfutáros adag moslékból egy napig ellennél valami kedves, de fejletlen országban.
Üdv Kínából. :)

ps.: a csettegő, amit fotóztatok határozottan kínai, minden falu ilyenekkel van itt tele.

Az a szép zöld bogár nagyon hasonlít a nálunk gyakran előforduló rózsabogárhoz.

Sziasztok!
Szerintem a csettegő eredetileg háromkerekű szerzet lehetett.

@Sanyi
Nem, ezt így gyártják Kínában. Létezik háromkerekű is, és van ehhez hasonló, csak kisebb, aminek nem kormánya van, hanem úgy működik, mint a régi Robikapa+utánfutó.

Gyerekek itthon is ki kéne mennetek a természetbe, vannak ám csodák kis országunkban is. Végre észreveszitek a körülöttetek lévő kis világot is.
A képek alapján szerintem a bogár egy ganajtúró. Itthon főleg kék színben található, de láttam már zöldet is.
A mimóza kertekben sok helyen megtalálható kis hazánkban.
A breki pedig szerintem varangyos béka.
Ezek után jöhet Németh András cáfolata amennyiben valamit rosszul írtam.

@Szántó Kati Mivel a rovarok oly változatosak hogy még a hazai fajok rokonsági meghatározása is könnyen okoz igen erős fejtörést ezért az utóbbi pár napban nem igazán reagáltam le Árpi örvendetes módon szaporodó makrofotó áradatát, de ha már meg lettem szólítva akkor nézzük.

Szóval mind a ganéjtúrók mind a rózsabogarak egy olyan családba/alrendbe tartoznak (http://hu.wikipedia.org/wiki/Scarabaeiformia) amit elavult módon lemezescsápúaknak hívnak és ahogy benne van a nevükben a csápjuk jellegzetes, és nem ilyen mint a zöld versenyzőé. Az is lehet hogy egy olyan csapat képviselője van a fotón akik közül felénk nem él senki, számomra talán a levélbogarak azok akik közt kutakodni kellene a rokonság után. http://www.coleoptera.hu/levbog_anat.php ez az oldal 10-11 csápízről ír és előtorba behúzott fejről ír a fémes szín és a vwbogárforma mellett. Játékosunkra mindez illik. Szóval én valahova ide helyezném őt.

A gekkó hihetetlenül mókás (márcsak a mérete miatt is lenyűgöző, hisz ha elképzeljük akkor azért abban a kis valamiban ugyanolyan csontváz meg egyéb rendszerek vannak nagyjából mint bennünk), de fajra gőzöm sincs róla. A béka szintén zenész, és azt mondom hogy 50% esélye van hogy varangy; vagy az vagy nem :D hisz a két hazai varangyfajon kívül él még a világon másik majd 500.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mimózaformák
A mimózák rokonsága szintén nem kicsi (2800 faj), és a Selyemakác (http://hu.wikipedia.org/wiki/Selyemakác) ami nálunk is gyakori kerti növény tényleg ebbe a rokonságba tartozik.

Nos, akkor a családi legenda: ( szülői értekezleten mesélte el a tanító néni )
Általános iskola, alsó tagozat. Dolgozatírás. A tanító néni észreveszi, hogy Zita kitartóan a terem sarok-falát nézi. Odamegy hozzá, megkérdezi, miért nem ír? Mire a válasz: Egy pók érdekesen szövi a hálóját!

Árpi, ezen jót mulattam: “mekkora része van a hitnek, vagyis a placebo hatásnak.” Te aztán szinén materialista (ill. ateista) vagy, mint ahogy az IT -ben tevékenykedők jelentős része, köztük én is.

Remélem, hogy a mimóza nem úgy működik, mint a vénusz légycsapója, ami szintén érintésre zár, de egy-egy levele néhány bezár-kinyit ciklus után elhasználódik, azaz elhal … ha jól tudom.

@CLS szerintem a mimóza levele nem fog elhalni a ki-be csukogatástól, hiszen az alapból minden este becsukódik, vagy épp minden esőzéskor…
de ezt a vénusz légycsapós elhalósdit nem is tudtam (egyszer volt nekünk is és nem is igazán bírta sokáig, lehet pont ezért)

ez a blog is egyetért velem :) http://exotics.blog.hu/2008/01/03/mimosa