Home > Asia, Armenia > Rush in Yerevan for Árpi’s money

Rush in Yerevan for Árpi’s money

September 21st, 2011 Leave a comment Go to comments

One day in Yerevan I received an sms. My mother sent it telling me to go to someplace where there is Internet access and start reading my emails.
To access my money from the reálhozam, I needed an authorization from the Hungarian ambassador in Yerevan. At the post office they did not accept the blanket authorization we left at home before embarking on our trip. I do not know what this “reálhozam” is, but the money it provides is enough for us for weeks.
Our next job was to find Aunt Ica. We needed her because, if we remembered correctly, the Hungarian ambassador in Yerevan did not speak Hungarian!
When we visited Aunt Ica a few days before, Laci took us to her place. Of course we observed everything but did not pay attention to how we were getting there.
Aunt Ica lives in a high-rise building, way up there; we took pictures from her balcony. On the basis of one photo, we found her place. She of course knew the ambassador and called him immediately. He was able to see us after 4:00 p.m.
We took a picture of the recipe for ”paprikás krumpli” (paprika-based potato stew) found in Aunt Ica’s recipe book.
We visited the Armenian Genocide Monument.
In a park we found a memorial tree planted by [representatives] a district from Budapest.
The ambassador is also an agent for the Gedeon Richter Plc., a pharmaceutical company; as it turned out, we met him in a pharmacy.
Ours was an exciting, action-packed day; we were given a task to tackle and successfully finish in an unknown and strange city. But we also had Laci and Aunt Ica to help. We are very grateful to them.

  1. Dév
    September 21st, 2011 at 08:44 | #1

    Hmmm te ez nem a Vörös Szonja helyszíne volt?
    Ott szektáztak a papnők a film elején, valami mágikus golyót akartak elzárni. :)

    http://www.mozinet.hu/index.nof?o=0&nyelvid=1&k1=1&k2=43&filmid=2405

  2. pele_nka
    September 21st, 2011 at 11:37 | #2

    :) majd egyszer leírom a reálhozamot – többek között ez is a munkám része

  3. September 21st, 2011 at 19:40 | #3

    Sziasztok!

    Ma ment nyomdába az írásotokat tartalmazó Turista Magazin. Megjelenés szeptember 30-án. Elküldjük a cikk pdf-jét.

    Üdv. nyomdász

  4. Harkányi Lajos
    September 21st, 2011 at 19:55 | #4

    Reálhozam ide vagy oda, a tortúrátokért kárpótolt benneteket a kutyahűség, akárcsak Nándi unokatestvéredet, mikor a nyáron búcsú túrára jött a bringás társaságtokkal Perőcsénybe és egy szombati napon gyalogtúrával felmentek Nagyhideghegyre és a Csóványosra és ott a csúcs közelében hozzájuk szegődött egy (utóbb kisült 7 hónapos) földszintes tacskó kutya, és onnan lejött velük (kb 17 km hosszon) Perőcsénybe, éjszaka és tudomásom szerint beküzdötte magát Banderék sátrába. Vasárnap Nándiék délután elindultak haza Kemence-Diósjenő útvonalon bringával, a kutya követni akarta Őket, de bezárták hozzánk a szobába, majd elindultak. Kb. 1 óra múlva Nándi felhívott telefonon, hogy megvan a kutya gazdája, aki nem más mint a Királyházán a turistaház gondnoka, aki kitette a kutya képét az út menti fára, hogy elveszett. Kisült, hogy szombat reggel egy ott megszállt társasággal meglógott otthonról és ezek a Csóványoson lerázták a kiskutyát magukról. Banderék úgy találtak rá elhagyva, tenyérből vizet adtak neki és a kutya követte őket Perőcsényig. Vasárnap késő délutánig nálunk maradt a kisöreg játszottunk vele, majd a telefonértesítés után egy terepjáró autóval megérkezett a gondnoki család gyerekestől az elveszett kutyájukért. és nagy farkcsóválással fogadta a BUBORÉK (ez volt a neve a kiskutyának) a gazdáit.

  5. September 21st, 2011 at 20:35 | #5

    Sziasztok!
    Egyre jobbak a beszámolók. A fényképező képarányát szerintem 4:3-ról néha állítsd át 16:9-re. Többek között ezért is nagyon jó ez a gép, mert tud ilyet.
    A Geghard kolostor videóján látszik, hogy sokat dolgoztál. Igazából nekem azok a videók a legérdekesebbek, amikben látszik, hogy ti csináltátok. Szerintem ne szenvedj órákat egy videó készítéssel. Ha tuti filmet akarok arról a helyről, akkor megnézem a tv-ben. Szóval csak lazán, mint a 100napbringa.hu-n.
    Üdvözlöm Lacit. Nem tudom pontosan ki Ő, de látszik rajta, hogy f.sza gyerek.
    Bálint

  6. Gubányi Irén
    September 22nd, 2011 at 18:40 | #6

    Sziasztok!
    Én Zita kollégája voltam egy évig. Nyomon követem az utatokat, s ha kellően fáradt vagyok, ezzel vidámítom fel a napomat. Nagyon klassz a stílus, érdekes a tartalom. Hiába, nagyon jók vagytok. További szerencsés utat, és kitartást kívánok Nektek!
    Gubányi Irén ( Tapolcsányi Kollégium)

    • Zita
      September 27th, 2011 at 12:57 | #7

      Szia Irén! Örülök, hogy tetszenek az írások és hogy felvidít! :) Add át üdvözletem Tibor úrnak, az egész nevelőtestületnek és az egész kollégiumnak! Ott már biztos zajlik az élet! :)

  1. No trackbacks yet.