Home > Asia, Laos > (Magyar) Vientiane – Vang Vieng #2 – A Nam Gnum víztározót kerülgetve

(Magyar) Vientiane – Vang Vieng #2 – A Nam Gnum víztározót kerülgetve

January 10th, 2013

Sorry, this entry is only available in Magyar.

  1. Németh András
    January 10th, 2013 at 19:18 | #1

    Hát igen ez a vízi energia dolog (mint minden) elég összetett. Egy oldalról szép és tiszta energiatermelés, megzabolázott áradások, és a szép táj; a másik oldalról meg túlzott környezeti károk általi energiatermelés, megbolondított áradások, és tájképi rombolás. Tipikusan olyan dolog amit nem lehet egységesen kezelni. A túristvándi vízimalomtól a 3 szoros gátig nagyon széles a paletta.
    Az biztos hogy számomra az ilyen nagy méretű vízienergia projektek mindig fenntartással kezelendőek. Itt nem a zöld energia volt a fontos, hanem hogy ez is egy beruházás ami busás haszonnal megtérül (habár ha figyelembe vesszük a technológia rejtett költségeit akkor azért ezen is lehet vitázni). Nem lehet elvitatni ezeknek a gátaknak a szerepét a laoszi társadalom jobblétében, de soha nem szabad elfeledni hogy az éremnek mindig van rengeteg oldala. Jólét, de hitelek árán, vagy épp olyan konstrkcióban amikor a haszon legkevésbé a helyieknél csapódik le, pedig lehet el kellett hagyni a lakóhelyüket. És szintén rengeteg módon tud ártani a természetnek is egy ilyen infrastrukturális berházás. De persze ha fatüzelésű erőműben égetnék el az ország összes erdejét az sem lenne jobb. Vagy ha nagy bányákat nyitnának és szenet égetnének. De valahogy a növekvő energiaigény miatt csak a rossz megoldások közül lehet választani, és abból kell igyekezni a legkisebb rosszat. Hisz az energiaigény növekedése az egyik legnagyobb szent tehén. Tabu azt boncolgatni hogy szükség van-e erre a sok energiára? Vagy csak a légkondi igényli meg a kényelem? Meg tabu beszélni arról hogy a rendszer mekkora veszteséggel kezeli az energiát? Ha végiggondoljuk hogy egységnyi általunk elhasznált energiához mennyi veszteség társul akkor az elég szörnyen hangzik.

    A lepkétek jó eséllyel a farkincás-boglárkák (nem röhög) családjába tartozik ( http://en.wikipedia.org/wiki/Satyrium_(butterfly) ), nálunk is él pár fajuk (a keresődobozba írjátok be jobbra fent hogy Satyrium http://www.macrolepidoptera.hu/index.php )

    A bogaratok pedig a mi orrszarvúbogarunknak rokona (valamilyen óriásbogár http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93ri%C3%A1sbog%C3%A1rform%C3%A1k) a gugli képkeresési funkciójával meg a család latin nevével ezt tudtam kihozni: https://www.google.hu/search?hl=hu&tbo=d&tbs=simg:CAESVRpTCxCo1NgEGgIIAgwLELCMpwgaLAoqCAESBPsE_1AQaIPafJWNYsIV311WFhYXzeaWnjKvPqpaafYhYcI5mk5O2DAsQjq7-CBoKCggIARIE4D7IGgw&tbm=isch&sa=X&ei=QAHvUOeNH8jQtAaOlIFw&ved=0CDQQsw4&biw=1280&bih=651&q=dynastinae nézzétek meg igencsak látványos fajok tartoznak közéjük. A ti bogaratok talán ez lehet: http://en.wikipedia.org/wiki/Xylotrupes_gideon
    És a fő kérdés hogy hol a szeme, hát a fején :D ez a szobor majd segít neked: http://www.brisbaneinsects.com/brisbane_scarabs/images/DSC_4447.jpg

    A bambusztémát pedig majd elfelejtettem, pedig nem akarom: Zitának 100 ezer százalékban igaza van (Zita ritkán szólal meg, de akkor általában fiatal korához képest meglepően bölcsen).

  2. Szántó Kati
    January 10th, 2013 at 19:44 | #2

    Ez hihetetlen…nem számolgatom mennyi ennek az esélye de nem sok, gratulálok.

  3. Szántó Kati
    January 10th, 2013 at 19:44 | #3

    Mármint a bácsira gondoltam :)

Comments are closed.