Home > Asia, Turkey > We wish just hill with headwind and Balkan earth closet in the end of day

We wish just hill with headwind and Balkan earth closet in the end of day

July 27th, 2011

We left Yenisehir early.  The area was flat at first. We ran on a wide and straight road next to fields, where women were working.

We found a tea-shop in a village, on the yard of a mosque, we stayed here about one hour. We found ourselves among a dozen of 10-year-old children soon.

The hill started right at the end of the village, but it was much easier, then the one yesterday.

We stopped on the top of the hill in a village and we sat in the cool building of a pub to drink an ayran. We bought it for half lira.

We ate a sandwich with köfte in Bilecik. But we got lots of things just as a favour. Two Turkish sat next to our table, they rivalled probably who can be nicer to us. One of them bought one glass of mineral water for each of us, then the other Turkish put one litre cola to our table. In these cases we can’t do anything, but  saying „Tesekkür Ederim” (thank you) with a nice smile, and give them a leaflet  with the address of our homepage on it.

After Bilecik, we wheeled on an enormous slope in the beautiful landscape.

Drivers sound the horn for us, people wave to us a lot of time and it also happens sometimes that they slow down or even stop to take a photo of us.

In the evening, when we looked for accommodation, we hoped to find a place, which has a Balkan earth closet, but not flush toilet, because we can use it to have a shower, by hanging the Ortlieb Water Sack with the shower head on. We had Balkan earth closet, and also a great shower with cold water.  After then we slept like a top in the tent after the hard, but beautiful day.

 

  1. Szem
    July 27th, 2011 at 16:00 | #1

    Sziasztok!
    A tegnapi pedál kattogásra reagálnék, hátha segítség…
    Abból a kevésből amit leírtál, nekem az a gyanúm, h a pedál kónusz lazult ki egy kicsit és a golyók benne egy bizonyos ponton pattannak egyet. Ha ez még kicsi, kézzel nem lehet érezni, mert nem tudsz akkora erőt kifejteni. Ha egy lábbal tekersz talán szintén nincs akkora erő a pedálon. De az is lehet h tévedek, mert azt sem tudom milyen pedálotok van…
    Viszont ha ez a probléma van egy jó és rossz hírem:
    A jó, h előbb utóbb kézzel erősen nyomorgatva érezni lehet melyik pedál az.
    A rossz, h kicsit macerás pedált kónuszolni még megfelelő szerszámokkal is.
    Innen, néhány ezer kilométerről, távsegítséget szívesen felajánlok, ha még nem csináltál ilyet és valóban ez a probléma.

    Kitartást és szuper utat nektek!!!

  2. Bartha Zsolt
    July 27th, 2011 at 19:56 | #2

    Like :)

  3. maurka
    July 27th, 2011 at 23:38 | #3

    Sziasztok!
    Nemrég találtam rá a blogotokra, igazi kincs! Láttam annó a bringákat, még a kiállításon, Krisztián magyarázta is az evo-tól, hogy mik a terveitek, aztán valahogy másfele kerültem. Még így olvasva is szuper élmény, erőt ad a hétköznapi szarságok közepette.
    Mindkettőtöknek kívánok hosszú és boldog utazást!!

  4. Dae
    July 28th, 2011 at 00:33 | #4

    Ez a blog tenyleg egy kincs, ahogy irod. En nagyon orulok, hogy vannak olyan emberek es foleg, hogy magyarok, akiket ilyet bevallalnak! Nem tudom, hogy irt-e rolatok az nso, de ha mar mindenfele kis dologrol irnak, akkor errol is mindenkeppen be kellene szamolniuk!!! Szoval kalaplengetes Nektek, buszke magyarra tudtok tenni! Nagyon osztonzo a peldatok! En egy kisebb turat teszek majd, Bayreuth es Pecs kozott, de valahol el kell kezdeni! Legjobbakat!

  5. July 28th, 2011 at 06:33 | #5

    Írod,hogy ez nem egy 3hónapos túra,azért ne felejtsd el,amikor oda jöttél hozzám az expón ,hogy mész Norvégiába,adjak tanácsot,mivel éppen akkor jöttünk haza Kínából! Azért hajtsunk fejet Matulai György előtt, aki 57évesen 3 hónap alatt 8500km nyomott le ,nem éppen ideális körülmények között! Nem gonoszkodni akartam,csak vigyázz az ilyen mondatokkal,mert valakinél máshogy csapódik le!Amúgy hajrá,és ha nyomod még 20 év múlva is akkor minden ok,mert ugye ez nem két évre szól!Itt járt Békés megyében egy Brazil tűzoltó aki már 10 éve van úton,hát nem semmi a pali!

  6. July 28th, 2011 at 10:07 | #6

    Nagyon jo titeket olvasni. En szerencses vagyok, mert mar a radiocafes beszelgetes ota nyomonkovetlek titeket, igy az elejetol fogva olvasom Zita es Arpi kalandjait.

    Csak igy tovabb!

  7. Arpi
    July 28th, 2011 at 11:21 | #7

    @léna
    Jajj, nem úgy gondoltuk a 3 hónapos írást… Bocs, ha félreérhetőek voltunk Léna! Le a kalappal előttetek, amit véghez vittetek az nem semmi és nem is említhető egy lapon a mi túránkkal, mi Hozzátok képest nagyon lassan haladunk, másfél hónap alatt tettünk meg 2400km-t, szóval kb. fele akkora “tempóban” nyomjuk. A mi túránk jellegében más.

    Viszont arról írj, mikor lesz könyv, illetve valami videóanyag a Ti túrátokról, mert rettentő kiváncsaik vagyunk! :) Végig olvastuk a napi jelentéseket a Facebook-otokon, még akkor is amikor már ezen az úton voltunk! Gratula Neked és Györgynek is, kérlek add át! Nem akartalak Titeket megebántani azzal a mondattal, eszembe se jutott. A mi teljesítményünk a közelébe sincs a tiéteknek, de nem is érdemes összehasonlítani, hisz ez egy nászút, Zita egy nő… :) teljesen mász az alapszituáció.

    Viszont a könyvet tényleg várom! Ha elkészültél vele, át tudod majd küldeni valami digitális formátumban? Átutalom Neked az árát, és ígérem, nem fogom terjeszteni, csak mi ketten olvassuk el Zitával, és nem adjuk tovább senkinek, hiszen tudjuk, hogy a könyvből lesz meg az anyagi alapja a következő Kalandodnak! ;)

    Amúgy Üdv Kappadókiából! :) Itt is találkotunk szuper kedves kurdokkal és most a sziklatornyok árnyékából küldjük ezt a kommentet! :)

  8. Dae
    July 28th, 2011 at 18:22 | #8

    ahogy így nézem Törökországot a kedves helyi felnőttek, a kíváncsi, néha idegesítő gyerekek; a teameghívások és a parkosított benzinkutak jellemzik leginkább! :)

Comments are closed.