Nászút a Föld körül

Na jó, ideje nekiállni a folytatásnak. Sok idő eltelt, mióta utoljára írtam, azóta meg pláne sok idő, hogy a Machu Picchunál jártunk Peruban. Hogy végleg összezavarjak mindenkit a kis utazásunk rétidő-konténuumban való követésével, elárulom, hogy ezeket a sorokat most Afrikából írom! :) Bizony, már fél lábbal Európában vagyunk, várunk a járatra, ami továbbröpít minket Marokkóból Párizsba! :) Idáig sima volt az út, nem számoltak fel pluszköltséget a csomagjainkért, pedig szinte mind túlméretes volt és az egyik túlsúlyos is. A kijelző szerint járatunk nem Charles de Gualle-ra, hanem Orly-ra fog megérkezni, ami azért nagyszerű, mert a bringák atomjaira vannak szedve, és így az összerakásuk után nem 60km-t kell tekernünk a kedves magyar vendéglátóinkig keresztül az egész városon, hanem csak 8km-t. :) Tegnap pedig egy éjszakai buszozás alkalmával sikerült végre kiválogatnom a képeket ehhez a bejegyzéshez, és hát elég nehezen tudom levenni egyik-másikról a szemem. :) Ezek mind együtt arra késztettek, hogy leüljek megírnia folytatást! Lássuk hát! :)

Hajnalban 4 óra körül keltünk és Aguas Calientesből 2km-t sétálva elérkeztünk az első belépőhelyre, a híd lábához, ahol már néhányan várakoztak. Mire eljött az 5 óra és a nyitás ideje, már szép kis sor gyűlt fel előttünk. 5-kor az őrök odaálltak a gyalogoshíd lábához, és az útlevelünket illetve a belépünket ellenőrízve elkezdtek sorban átengedni mindenkit.

A hídra lépve megcsapott a hűvös levegő, amin meglepődtem, mert különben nem volt hideg, de úgy látszik, az alattunk zubogó patak hideg levegőt is hozott magával. A túloldalt elkezdődött a végtelen lépcsősör, amin kb. 40-45 percig tartott feljutnunk.

Fent az első buszok megérkezése előtt már ekkora tömeg volt a bejáratnál, ami 6-kor nyitott ki. Ekkor érkeztek meg az első buszos csoportok is.

Bejutás után én rögtön fordultam is, ugyanis a WC odakint volt… De ezt már egyszer leírtam, most igyekszem nem ismételni magam.

Bejutás után közvetlenül még tényleg nem lehetett sokat látni.

Néha konkrétan semmit!

…aztán csak elő-elő bújtak a mások fotóján már százszor látott ismerős formák. :)

Mielőtt nekikezdek ennek a beszámolónak, el kell, hogy mondjam, hogy ezekről a napokról már írtam az Origora egy cikket. Tehát itt most ismét csak olyan apró dolgokra fogok kitérni, ami értelemszerűen abba a formátumba már nem férhetett bele. Az odajutás részleteibe, az árakra és a jegyvásárlás mikéntjébe, valamint a mi kalandjainktól eltérő, azoknál kényelmesebb, gyorsabb és/vagy drágább lehetőségekre (pl. Inka-trail, Salkantay-trek, és ugye a vonatozás) itt már nem fogok kitérni külön, tehát annak is érdemes elolvasni az előbb linkelt Origo cikket, aki ezeket a képalákat is végigolvassa! ;)

Cuzcoba azért jöttünk, mert egy nagyváros, egy jó kiindulópont a Machu Picchuhoz, ahová busszal és egyéb motorizált közlekedési eszközökkel, csak két apró hátizsákot cipelve terveztünk eljutni, hogy aztán ide visszatérve innen ismét a bringákon folytassuk majd a Titicaca-tó és Bolívia irányába. A képen nem tudjuk, melyik híres templom látható. Szégyen vagy sem, de amikor egy városhoz 10-nél több látnivalót sorol fel az útikönyv és egyiket sem emeli ki különösen, akkor már végig sem olvassuk, csak bolyongunk a városban, és hagyjuk magunkat elveszni.

Szállásunk a központtól kb. 5 saroknyira délre, a Valenzuela Hospedajeban volt, mint a pályaudvarról kigurulva azonnal, teljesen véletlenül találtunk meg. Tovább nem is kerestünk, a 30-as szobaárat 25-re lealkudva, egy szép kis ablakos, fürdőszobás szobát 1 perc alatt belakva megtaláltuk legújabb otthonunkat, ahol a recepciós srác nagyon kedves volt, és azt is megengedte, hogy hátul a család konyhájának sarkában elraktározzuk a málhánk nagy részét, és a bicikliket, amíg elutazunk a híres inka romokhoz. Érdekes, hogy van, amikor ilyen oltári mázlival azonnal, szinte keresgélés nélkül találunk egy tök jó helyet, máskor meg órákig mászkálunk fel-alá egy olcsó szállásért, amit alig akarunk megtalálni. A 25 egyébként átlag ár Peruban, sőt vidéken átlag felettinek számít, de ugye most egy turistás helyen vagyunk, és itt ez alacsonynak számít. Olvass tovább…