Bejárat > Általános > Egy rég elhallgatott szörnyű történet

Egy rég elhallgatott szörnyű történet

Az alábbi történet Zita tollából származik és már jóideje megírodott, de kezdetben még nem mertük kijelenti, hogy vége van ennek a történetnek ezért nem akartunk publikálni. Aztán pedig eltűnt a süllyesztőben, ahonnan most előhúztuk. Ha a pamíri bejegyzések olvasása közben fáztatok, akkor most viszketni fogtok! ;)

Mert ennél rosszabb már nem lehet

Bangkokban figyeltünk fel rá, hogy gyanúsan sokat vakaródzom. Biztos szúnyogcsípés, hiszen piros kis dudor mi más lehet? Talán a melegtől kiütés. Vagy gomba? Az útikönyv szerint bármelyik lehet, de esély van még a rühre is. Rüh… na ne… Viszont orvoshoz menni itt már nincs idő, de holnap, vagy azután, mikor már Yangonban leszünk, Myanmarban.

A viszketés őrült fájdalommá erősödött néha. Járás közben meg-megrogyni vágytam, mikor belém mart a fájdalom. Biztos rüh lesz, gombásodás nem fáj így! De akkor Árpin is lennének tünetek… és rajta semmi sincs. Az első orvosi rendelőnél azt a hírt kaptuk, hogy náluk csak délután rendel a bőrgyógyász, de én már nem akartam tovább várni, pedig ez a rendelő nagyon tisztának, jól felszereltnek tűnt, de a vágy, hogy mihamarabb pontot tegyünk az ügy végére, nagyon hajszolt engem. Egy lepukkantabb rendelő felé irányítottak minket, ahol a doktor bácsi mosolyogva fogadott egy akkora szobácskában, amibe maximum egy franciaágy fért volna el faltól falig. Miután megvizsgált, rákérdeztem a rühösségre, de azonnal lehűtött, hogy ha nem viszketek az ujjaim között, akkor ez nem az és különben is ez csak gomba. Majd elkért egy pofátlanul horribilis összeget dollárban a diagnózisért és a kis fiola gombakrémért.

28 nap múlva visszatértünk Bangkokba, de a viszketés még nem múlt el. Újabb orvoshoz mentünk – a szállásunkról egy kedves néni vitt el minket a kedvenc orvosához, és nyugtatgatott minket, hogy ne aggódjunk, a doktor jó és sokkal olcsóbb lesz, mintha a drága kórházba mennénk. Így is lett. Egy aranyos doktor bácsi vizsgált meg engem egy félhomályos, de jobban felszerelt és komolyabb rendelőben, mint ami a yangoni kollégájáé volt. Persze már akkor gyanakodnom kellett volna, amikor remegő kézzel egy félig lemerült zseblámpával nézegette a foltjaimat, amit még én sem láttam jól ennél a fénynél. A diagnózis: allergia. A kezelés több tablettát, krémet, de még egy fenékbe adott injekciót is tartalmazott, amiről a mai napig nem tudtam meg, hogy mit is volt a szer, amit belém fecskendeztek. És, ím csodák csodája! A kezelés hatására elmúlt a viszketés, visszakaptam a hatalmat a testem fölött! Igazán felszabadító érzés volt! Körülbelül egy hétig…

Amikor az orvos is csak kinevet minket

 ScabiesA valószínűleg nagy dózisú allergiás reakciót megszüntető szer, vagyis egyfajta antihistamin lehetett a fecskendőben, hogy majd egy hétig tünetmentes voltam. Hogy újra visszatért a viszketés és az ezzel járó őrület, úgy döntöttünk, befizetünk egy drága kórházi vizitre. Na, ez megér egy misét! A kórház, mint valami reptéri terminál, úgy nézett ki. Hostessek kísérgettek minket regisztrációtól a „becsekkolásig”, majd a váróteremig, ami semmi szín alatt nem emlékeztetett kórházi váróteremre, leszámítva a nővérkeruhákat és a falon elhelyezett, betegségeket bemutató információs táblákat. Itt egy jó kedélyű kínai orvos fogadott minket, Sherlock Holmes-t meghazudtolóan nagy nagyítóval a kezében. Költségcsökkentés révén csak én voltam feljegyezve páciensnek, de mivel az orvos férfi volt így illendőségből Árpit nézte meg, ugyanis időközben ő is elkezdett enyhén viszketni egy-két kényesebb helyen. Bebújtak az orvossal meg a nagy nagyítóval egy függöny mögé, majd hallom az ázsiaiakra oly jellemző kacagást: „Hi-hi-hi, ez rüh!”

Felírt minden szükséges gyógyszert kettőnkre, majd a kedves hostessel elkísértetett minket a gyógyszerkiadóig. Ott még két kellemetlen meglepetés ért, egyfelől a gyógyszerek ára másrészről a szükséges gyógyszer nem megfelelő mennyisége. Nem hittem el, hogy egy giga-bevásárlóközpont nagyságú hyper-kórházban egy, összesen egy pici flakonnyi gyógyszer van rüh ellen. „Bármely gyógyszertárban beszerezhető a szer.” – Nyugtatott meg minket a kedves gyógyszerkiadó lány.

Teljesen letaglózva buszoztunk hazafelé, fél gyógyszerrel, rühösen. Na várj, akkor ne is üljek le a buszon, mert tovább adhatom? Kapaszkodni szabad? Mit kell csinálni, vagy mit ne csináljak? Ezt nem mondta el senki. Szállásra visszaérve azonnal elmeséltük mindenkinek, hogy rühfertőzést kaphatnak, de kedvesek voltak és marasztaltak minket, mondván kell egy hely, ahol kigyógyulhatunk. Interneten utána olvastunk mindennek (néha az egymásnak ellentmondó állítások és biztosnak állított butaságok között kellett kétségbe esve igazságot találnunk), lemostunk, kimostunk, lefertőtlenítettünk mindent, magunkat is lekezeltük, majd elindultunk a következő adagért a sarki gyógyszertárba, ahol azzal fogadtak minket, hogy ilyen szert nem kapunk majd sehol, mert a rüh nem általános betegség, senki nem tart a polcon gyógyszert ellene. Mikor a sokadik helyen ezzel küldtek el minket, kínomban és a hőségtől elcsigázottan cinikus mosollyal az arcomon hívtam fel a figyelmüket arra, hogy mi bizony rühesek vagyunk, és bizony fertőzünk, úgyhogy szerezzék be a gyógyszert, mert hamarosan nagyobb kereslet lesz rá.

A megnyugvás egy nem túl megszokott helyen ért minket. A Trópusi Betegségek Speciális Alosztályának gyógyszertárában kaptuk meg a szükséges újabb flakon Benzyl Benzoate 25% gyógyszert…

Amikor hétről hétre rádtör a kín

Scabies under the skin. www.scabiehelp.comMég ellenségemnek sem kívánom azt az érzést, amit hétről hétre újra kellett élnem. A düh és elkeseredettség, hogy „láthatatlan” (mikroszkopikus) ellenségek százaival kell megküzdenem, amelyek a bőrömet rágják, oda ürítenek, és vég nélkül szaporodnak. Megbélyegzettnek hittem magam, és már a valódi szúnyogcsípésre is rémképzelgéseim lettek.

Mindig azt hittük, hogy sikerült, mindig azt hittük, hogy vége, és mindannyiszor visszatért a viszketés. Összesen öt orvost kerestünk fel 2012. szeptember óta, és több, mint 60 ezer forintot költöttünk különböző gyógyszerekre, és majd 6 hónapig tartott az elkeseredett, őrült hajsza a rühök kiirtása érdekében. Így a kérdés jogos, miért nem álltunk meg egy helyen, hogy végleg leszámoljunk a betegséggel? Egyszerűen azért mert minden kezelés után azt hittük, megoldottuk a problémát, és a lappangási idővel együtt könnyen pörögtek a napok, sőt hetek, és közben a vízumok miatt is haladni kellett.

scabies-mite-life-cycleEgyszerű matek: hétfőtől szerdáig tart egy kezelési kör (3 napig nem fürdesz, napi két egész testes gyógyszerkenés, nem is említve a takarítást, mosást). Csütörtök-péntek jól érzed magad. Szombat és vasárnap visszajön a viszketés – de ugye ez csak az utóhatás, a halott rühekre reagál a szervezet…. vagy mégsem?… Talán jövő hét kedden esel újra pánikba, és kezded elölről a 3 napos kezelést. És így pörögnek a napok, így pörögnek a hetek…

Mellesleg abba a csapdába is beleestem, hogy vég nélkül szedtem az antihistamin tablettákat. Mert ugye a rühből való gyógyulás során a kezelés után még jelentkezik viszketés, amely nem más, mint reakció az elhalt állatkákra. Ez természetes, hamar elmúlik. Nos, így utólag látható, hogy nálam nem csak a megszokott viszketés lépett fel, hanem újrafertőzés történt. Vagy maga a kezelés nem volt hatásos – egyszóval nem utóhatásként viszkettem, hanem mert még rühes voltam. De mivel szedtem rá a tablettát, nem éreztem semmit, a rühök kényelmesen elszaporodhattak újra.

Néha persze érintkeznünk kellett emberekkel, például vendégségbe voltunk hivatalosak. Ekkor lekezeltük magunkat, gyógyszeres bőrrel, fertőtlenítőben áztatott és frissen mosott ruhákkal mentünk, hogy az esetleg bőrfelszínen lévő, átadható állatkák megdögöljenek. Mit ne mondjak, elég büdös a gyógyszer, nem volt túl kellemes azzal a savanyú bűzzel magunkon emberek közé menni, de inkább ez, mint hogy mást továbbfertőzzünk.

Nagy nehézséget okozott magának a tiszta környezetnek a megteremtése is. Ha most egy pillanatra körbenézel magad körül, gondold végig, hogy mindent (mindent!!!) teljesen le kell fertőtleníteni, kimosni, kivasalni, forró vízben kimosni. Néhány olyan apróságról se feledkezzünk meg, mint pl. a számítógép klaviatúrája…. Teljes körű tisztításra jóformán sehol sem volt lehetőség.. Kézzel kimosni nem tudtam annyi mindent (bár így is jóformán csak erre volt lehetőségem), a gépi mosás meg csak Hidegvízzel megy. Amikor mosodába adtuk be a ruháinkat Hanoiban, akkor a 16 fokban fáztunk egy pólóban ülve egy napig. A biciklire nem is gondoltunk eleinte, aztán azt is folyton pucoltuk. Cipőben is lehetnek, akkor papucsban tekertünk. Valami mindig kimaradt, valami sosem volt teljes, mindig visszafertőződtünk. Azt is el lehet képzelni, hogyan sikerült elmutogatnom a falusi gyógyszertárakban, hogy mire van szükségem, még csak a kenőcsös fiolát sem ismerték fel egy másik helyen. Folyton hajtetűre meg gombára való gyógyszereket akartak adni.

Ha valaki elmondja, ha valaki elmagyarázza, ha valaki segített volna, Istenem… talán 3 hét-egy hónap alatt sikerült volna legyőzni (egy visszafertőzdést belekalkulálva).

S hogy miért írtam inkább magamról? Egyszerűen csak azért, mert rajtam jöttek ki a tünetek, Árpin alig volt allergiás reakció. Mert a szervezet allergiás reakciót vált ki a rühre és ürülékére, lényegében ezért a viszketés, ezért a piros folt. De, halleluja! Megszabadultunk ettől. Ettől is. Mint minden rosszat, ezt is legyőztük, túléltük, együtt. Feltáraztam magamnak gyógyszerekből, így ha valahol újra ránktörne ez a nyavaja, tudjunk azonnal reagálni.

Innentől Árpi a billentyűknél:

Még egy pár mondatban kiegészítem Zita írását. Biztosan megkérdeztétek közben magatokban, hogy eddig miért nem írtunk erről, miért nem említettem egyetlen bejegyzésben sem? Ennek több oka is van, egyrészt az, hogy sokáig nem is tudtuk, mi bajunk van, másrészt cikinek találtuk. Aztán meg már azért nem írtunk róla, mert úgy gondoltuk, ez megér majd egy külön bejegyzést, de ekkor meg arra vártunk már, hogy tényleg, és biztosan vége legyen, hogy egy kerek történetet írhassunk meg, aminek már tuti vége van. A bejegyzésekben pedig külön-külön azért nem akartam aztán emlegetni a rühöket (miután már eldöntöttük, hogy ezt sem tartjuk titokban), mert azok az írások már így is elég csapongóak, és nem akartam, hogy az amúgy izgalmas és érdekes kalandjainkban mindig kitérőt tegyek, és azt kezdjem el részletezni hogy most éppen hol és mennyire szörnyen viszketünk és már megint mennyire kiborultunk, mert már azt hittük, vége, de aztán mégse. Így is megkaptuk nemrég egy kedves olvasónktól, hogy az indiai hasmenéses sztorikat kicsit túlrészleteztük szerinte… :)

Immárom több mint fél éve  tényleg megszabadultunk ezektől az undorító dögöktől.
Hogy lehettünk ilyen balgák, hogy hagyhattuk anno így elszaporodni őket magunkon? (Mert az tuti, hogy én is rühes voltam, az említett nagyítós doktornál már a nyakam és a mellkasom is kiütéses, viszketős volt, igaz nekem ezen kívül nem sok közvetlen kellemetlenségem volt.)
Erre pedig az a válaszom, hogy igen, buták voltunk és naivak, tehát elsősorban magunkat hibáztatom, de azért még megjegyzem emellé, hogy az első két doki félrediagnosztizált bennünket, miközben nekünk megvolt végig az alapos gyanúnk a rühre, de ezt ők mindig kioltották és megnyugtattak minket. És mi meg is könnyebbültünk, hittünk nekik, és ez hiba volt. Nagy hiba, mert emiatt mire felvettük az igazi harcot a rühekkel már nagyon durván elszaporodtak rajtunk, és az első kezeléssel nem sikerült teljesen kiirtani őket, aztán pedig valahol valaminkben mindig megbújtak és sose sikerült teljesen kiirtani őket, pedig vagy négy-öt alkalommal már azt hittük, vége. Ha a legelején megfogjuk őket, ha az első doki jól diagnosztizál minket, és akkor elkezdjük kezelni magunkat… Lehet, hogy most nem lenne miről írnom.
Ez nem csak azért volt kellemetlen, mert viszkettünk, és mert elköltöttünk egy vagyont gyógyszerekre, kenőcsökre, forró vizes mosásokra – már amikor volt ilyesmire lehetőségünk.
Ez még talán a legkevesebb, hiszen emellé még az is hozzájött, hogy kellemetlen helyzetekbe kerültünk, nagyon kínos volt felhívni a volt vendéglátóinkat, hogy bocs, de rühesek voltunk, amikor nálad voltunk, és szörnyű volt a tudat, hogy miközben ők önzetlenül segítettek rajtunk, mi lehet, hogy megfertőztük őket ezzel a borzalommal. Ezért aztán Laosz nagy részét és Észak-Vietnamban nem is nagyon használtuk a Couchsurfing-et, pedig amúgy lett volna rá kedvünk, de nem mertünk így másoknál lakni. Valamikor ekkortájt szabadultunk meg végleg a dögöktől, de ezt nehéz pontosan megmondani, hiszen az utóhatásuk akár egy hónap múlva is jelentkezhet, ezért nem tudjuk, hogy az utolsó viszketős napokon még valóban az utolsó élő rühök viszkettek, vagy csak az egyhónapos rühtemető vagy a rühürülék a bőrünkben.
Ha pedig összeadjuk a kezelések és a kórházlátogatások árát azokkal a szobaárakkal, amiket azért vettünk ki, mert nem akartunk barátoknál lakni, akkor már a 100 ezer forintot is meghaladja ennek a rühességnek az ára. De ismétlem, ez semmi ahhoz képest, amit főleg Zitának kellett átélnie és az érzés, hogy már megint nem sikerült megszabadulni a rühöktől, sokadjára sem… Ez tényleg nagyon szörnyű volt, és ha választani kell, hogy mik voltak a legszörnyűbb dolog az utazásunkban, akkor ezek a rohadék dögök biztos benne vannak abban a pakliban. És az is bosszantó, hogy az a két első doki félrediagnosztizált minket, mi meg hittünk nekik, így ki tudja, hány embert fertőztünk meg például azokon az éjszakai buszokon Burmában, csak hogy egy példát említsünk… :(
És hogy hol történhetett a fertőzés, hol kaphattuk meg a rüheket? Erre csak tippjeink vannak, az egyik legvalószínűbb, hogy még Bangladesben, Teknaf mellett, amikor az a sok gyermek belekapaszkodott Zitába, és annyit játszottak együtt. A fene gondolta volna…

És talán a legfontosabb kérdés: milyen gyógyszerrel vetettünk véget ennek a rémálomnak? Bangkokban hatásosnak találtuk a Zita által is említett Benzil Benzoate 25%-os készítménye, ám ezt később se Laoszban, se Vietnamban nem találtuk. Ellenben Vietnamban az Eurax nevű kenőcs biztos, hogy nagy szerepet játszott a kiirtásukban.

360°bringa falinaptár 2014 – Rendelhető (garantáltan nem rühesek, otthon készülnek, hozzájuk sem érünk! :) )

Előrendelhetőek a 2014-es magyar falinaptáraink, ajánljuk őket figyelmetekbe! Idén is megígérjük, hogy a legjobb tudásunk és kreativitásunk szerint elkészítünk Nektek egy csodaszép falinaptárat, amelynek a bevételeiből 2014-ben Új-Zéland és Dél-Amerikát fogjuk bebarangolni. Mind megesszük, megírjuk és a részesei lehettek! ;) Köszönjük ha rendeltek! Részletek és előrendelés a fenti menüben a piros “Falinaptár 2014″ linkre, vagy e képre kattintva:

kepernyo_banner2014

Categories: Általános Tags: , ,
  1. Móni
    szeptember 30th, 2013 12:32-nél | #1

    Jaj, szegények. Egyáltalán ne szégyelljétek, előfordul az ilyesmi főleg azokkal, akik a “harmadik világban” járnak. Itthon az ágyi poloska szaporodik, nálunk is előfordult 1/2 évig szenvedtem velük úgy hogy tudom milyen rossz, ha kis élősködök megkeserítik az életedet. Betegségektől mentes, de élményekben gazdag utat nektek!

  2. szeptember 30th, 2013 13:11-nél | #2

    Nem rendelünk, mert még a képeslap sem jött meg. Június óta. Vagy érdeklődjek a M.kir. postánál?

    • Arpi
      szeptember 30th, 2013 15:24-nél | #3

      Keresem, hogy hol és mikor adtuk fel a lapodat! Mert akkor lehet, hogy ugyanabból az adagból mások sem kapták meg… :( Természetesen újra feladjuk a kért lapot, és elnézést, hogy nem érkezett még meg. Ilyen a posta, főleg Ázsiában, ez sajnos benne van néha Kérünk mindenkit, aki képeslapot kért, és már olyan rég, hogy meg kellett volna kapnia, de még nem érkezett meg, az jelezze felénk, és intézkedünk! 360fokbringa@gmail.com Köszönjük, és elnézést, ha kellemetlenséget okoztunk. A naptárakat amúgy nem a Magyar Postával fogjuk célba juttatni, hanem egy profi futárcéggel, ahol nem fog ilyesmi előfordulni! ;) flash, légyszi Te is írj nekünk e-mailt, mert valami alapján utána kell keresnünk, hogy kinek és hová nem érkezett meg a lapod, a hozzászólásban megadott neved vagy e-mail címed nem találtam meg se a tavalyi naptárrendelések, se a képeslapkérelmek között.

  3. Eva Kapusi
    szeptember 30th, 2013 17:38-nél | #4

    Nem semmi tortenet. Borzaszto lehetett, de orulok neki, hogy vegre tul vagytok rajta. Annak is orulok, hogy megirtatok. En nagyra ertekelem az oszinteseget. Meg igy aztan mindenki lathatja, hogy milyen is valojaban egy ilyen vilagkoruli utazas. En tobbnyire csak az agyi poloskakbol kapok az utazasaim soran, de azok aztan mindenhol megtalalnak (beleertve Hawaii-t es Alaszkat is). Az is durvan tud viszketni, de szerencsere nem okoz olyan monumentalis problemat, mint a ruhek. En kulonosen megertem a problematokat, mert en most per pillanat parazitakkal kuszkodom, amelyek szinten okoznak borviszketest. Nem tudom, hogy az iden Afrikaban szedtem-e ossze oket, vagy meg nehany evvel ezelott Indiaban, bar az sem kizart, hogy itt az USA-ban. Mar en is regota kinlodom ezzel a problemaval, de meg csak most lett diagnosztizalva a dolog. Tovabbi sikeres es ruhmentes utazast kivanok nektek!

  4. október 2nd, 2013 20:19-nél | #5

    Ezt találtam: A rühatka azon fertőzések közé tartozik, amelyet gyakorlatilag bárki elkaphat, a legteljesebb testi higiénia mellett is előfordulhat például tömegközlekedési eszközökön,

  5. Kriszti
    október 26th, 2013 10:33-nél | #6

    Hú ez tényleg nagyon kellemetlen. Olvastam más útibeszámolót, ahol egy sri lankai növény érintésének következményétől halt meg egy magyar utazó. Ez kivédhetetlen, “szerencse” is kell hozzá… Csak azon gondolkoztam, ha nektek 60000Ft és több hónap alatt sikerült ezt átvészelni, akkor a pénztelen, jószívű vendéglátóitok mit kezdenek ezzel az ajándékkal? Rettentő lelkiismeret furdalás lenne úrrá rajtam. S már látom, Ázsia több országa után rejtélyes viszkető betegség söpör végig a Földön.
    Mindenesetre szurkolok, hogy ez legyen a legrosszabb estetek a kalandozás során, sok szép élményt kívánok.

  6. Németh András
    október 27th, 2013 11:10-nél | #7

    @Kriszti Szerintem kár az esetleges lelkiismeret furdalásukat növelni. Ahogy a wkipedián olvasni lehet több 100 millió embert érint ez a betegség és egyes populációkban a lakosság akár 50-80%-a is fertőzött lehet. Tehát legkevésbé hiszem hogy Árpi és Zita egy a földön végigsöprő rejtéjes viszkető betegség okozója lehetne. Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Scabies

  7. Arpi
    október 27th, 2013 13:13-nél | #8

    @Kriszti
    @Németh András
    “Ázsia több országa után rejtélyes viszkető betegség söpör végig a Földön.” :D
    Azért ennyire nem volt durva a helyzet. Ezen már túlvagyunk, a lelkiismeretfurdaláson is. Ez volt az egyik legsötétebb, ha nem az abszolút legsötétebb történet az egész eddigi utunk alatt. Azon kár már még tovább rágódni, hogy miért hittünk az orvosoknak… Mert a könnyűt, a jót egyszerű volt elhinni, “Huhh, nem vagyunk rühesek, de jó, csak gomba, csak alergia…” Hát a fenéket… Egyébként a gond az volt, hogy a sűrűn fertőzőtt területről (Banglades), ahol volt bőven az ellenszerből is, átkerültünk a kevésbé fertőzőtt területre (Thaiföld, Laosz, Vietnam), ahol már nem volt / nem hatott rendesen az ellenszer.
    Amikor pedig tudtuk magunkról, hogy rühesek vagyunk, sose laktunk CS-vel vagy hasonló módon, és felhívtuk az előző vendéglátóinkat, hogy mi sem tudtuk, de sajnos ez van és tegyék meg az óvintézkedéseket. Ennél többen nem tudtunk tenni és bosszankodással, lelkiismeretfurdalással sem könnyítettünk volna a helyzeten. Azzal hogy itt elmeséltük, talán megmentettünk egy-két embert a túl késői diagnózistól és a továbbfertőzéstől… Azok a helyiek, akik a burmai légkondis buszokat és szállodákat megengedhetik magunknak, valószínű a gyógykezelést is (a krémet). De egyébként ezzel együtt is elég szörnyű érzés volt valóban, de ismétlem, ennek most már vége és Ázsian sem söpört végig a tömeges rühfertőzés. Egyébként itt Ausztráliában is vannak rühök, több történetet hallottunk már, de hála az égnek nem viszketünk és nagyon remélem, nem is fogunk! :)

  8. Kriszti
    október 27th, 2013 20:03-nél | #9

    Szia Árpi! Költői túlzással fogalmaztam, látom erős volt, de kíváncsi voltam a történet ezen oldalára is, mert minden komment a “jaj szegények” oldalról szólt. Így innen a biztonságos, sterilebb Európából mindez másképp látszik. S az is elképzelhető, hogy mi is ugyanúgy végigjártuk volna a gyógyulási utat, hisz fogalmunk sem lett volna ilyen fertőzésről. Hálát lehet adni Istennek, hogy csak ennyi bajotok lett. Kitartást kívánok és jó utat.

  9. Erni
    január 2nd, 2014 05:00-nél | #10

    Aztaaa…ezt most olvastam….brutális lehetett, de jó tudni mivel számolhat az ember külföldi utakon Kitartást

  10. október 9th, 2014 09:10-nél | #11

    En 3/4 evig szenvedtem benne. Otthon Europaban az ecet 2 % segitett. Ott, es akkor 4 szer voltam megfertozve. Itt Canadaban is az ecet, sajnos itt az ecet mas mint Europaban. De gondolom a zold belu kiwi gyumolcse is segit. A gyumolcsot elvagni, es kenegetni a testre. A forro zuhany is kioli oket . Olyan forro, amilyet meg elviselunk.

  11. január 17th, 2015 02:35-nél | #12

    Szia erdekelne hogyan gyozted le mert en is bele este es egy csomo kenocsot kentem magamra es otthonn bhogyan tom ki irtan?i meg magamon hogy ?engem erdekel ne kerlek valaszoj nekem es segics mar regota ezel kizkodok el kaptam egy csalad tol es szertnem le gyozni mer nagyon faj es viked kerlek valazoj koszi elore is Elvira szia

  12. január 17th, 2015 04:58-nél | #13

    @Vili
    Szia erdekelene h ez ned bejot az ecet meg aforo viz zuhany ugy meg oli oket mer en bele estem es sok kenocsot kenetem magamra egy szer meg gyogyultam es most uj bol bene vagyok ? Ez eccet bejon meg oli oket???kerlek valszoj nekem minel hamarab koszi elvira

  13. Arpi
    január 17th, 2015 05:37-nél | #14

    @Elvira
    Ha jól emlékszem, akkor egy Eurax nevű kenőcs segített a végén… De ez DK-Ázsiában volt, és nem hiszem, hogy otthon kapni, tehát ezzel kétlem, hogy sokat segítettünk. Arra figyelj, hogy ruháról, bútorról, ágyról, másik embertől ne fertőzd vissza magad, tehát ezekről is ki kell írtani a rüheket és egy hét után meg kell ismételni a kezelést. Kitartást!

  14. január 17th, 2015 23:04-nél | #15

    Szaval ez a kenöcs itt magyarban nincsen es a hogyan tudom a hazbol ki irtani vagy ilyesmi ? En mar egy szer ki hevertem meg a parom is de most vissza estem es mien szerel tom a hazbol ki irtani?

  15. február 27th, 2015 16:06-nél | #16

    Europaban, Felvideken, volt 2% ecet, az segitett a ruh ellen. Itt Kanadaban, mas az ecet, de allitolag ez az itteni kozonseges ecet is segit. A forro zuhany is segit. Probaljak meg hasznalni a zold kiwi gyumolcsot. Felbevagni, kenegetni a levevel. Szlovakiaban 4 szer. Kanadaban 2 szer, de sok honapon keresztul szenvedtem ruhben. A felesegem nem kapta el tolem.
    Ugylatszik, nem mindenki smakkol a ruhnek. Udv. Vili.

  16. kitty1991
    március 24th, 2015 02:21-nél | #17

    Benzil bonzat emolzion. 25%os.. 3-4 nap kezeles furdes nelkul. es utana ahol erzed h viszked ott meg alkalmi kenegetes meg 3 napig… utana elvileg vege. par napig megmarad a viszkedes. a kiutesek meg jo sokaig. a kezelest egy het utan megkell ismetelni. ne porszivoz, takarits ugy ahogy szoktal. a surun hasznalt targyakat amiket lehet nelkulozni 3-4 napig tedd felre. mert ugyebar a rühek bor nelkul 3 -4 nap alatt elpusztulnak. a mosas utan szaritogepezd ki a ruhakat stb.

  17. Elvira
    március 26th, 2015 03:29-nél | #18

    Szia. A kezeles meg volt szelot de megint vissza. Tert es mar nem tudom ki fordujak …az eccet hatasos lehet a kenocs kb 4 tubussal let ram kenve egy darabig hatot fd uj bol ki jött. Es mar nm tudom ki hez fordujak….a kivit meg az eccetet ki probalom hs bejon meg köszönöm. …

  18. Timi
    április 6th, 2015 14:27-nél | #19

    Sziasztok!
    Mi 2014 október közepe táján kaptuk el! Páromon és a kislányunkon kb. egyszerre jött ki.Rajtam utána!Lekezelés,mosás,vadsalás,fertőtlenítés(már ahogy sikerült)meg volt! Mivel utána is v jöttek ki a piros viszkető pöttyök/foltok,így összesen 4szer kezeltünk(elsőnek a 3alkalmast utána már az 1 24órásokat) Decemberben is száraz viszkető foltok voltak a kicsin,nekem a lábamon piros pöttyök: Kétszer voltunk bőrgyógyász magánrendelésen ahol-ekcémát állapítottak meg Neki!!MINDIG rákérdeztem :NEM LEHET MÉG RÜH?-NEM EZ a kezelések miatt lett EZ a bőrén,már piros dudorok a hátán! !! Februárban a gyermek orvos is Ekcémát mondott rá!! Mi felvittük Pestre az egyik gyermekkórházban:ahol a Dr.nő rögtön közölte EZ RÜH,már csomók is attól vannak!! Ismét a hármas lekezelés,fertőtlenítés,mosás 60fokon,vasalás.vettünk fertőtlenítő sprayt,azzal bútorokat ágyakat befújtuk,vasalóval végig gőzöltem mindent,ágyneműt most is hetente cserélek!!!!
    Holnap 7-én lesz 2hete,hogy a hármas kezelésünk volt,de rajtam MÉG MINDIG kijönnek a viszkető/égő piros foltok/dudorok!!
    Nem koszban éltünk eddig sem ,3 műszak és a gyerkőc mellett mindig fordítok ARRA is időt!!
    DE MÉG MINDIG AZ “ŐRÜLET” HATÁRÁN VAGYOK TŐLE!!!
    Szerintetek MIT kellene még tennem????
    Előre is köszönöm a tanácsokat!!

  19. április 8th, 2015 16:51-nél | #20

    Szia Timi,

    Megértjük a helyzetedet, mi is nagyon hasonló cipőben jártunk. A gond ott lehet, hogy ugyanazon okból mint nálunk, nálatok is elszaporodtatok rajtak a rühök, és hiába öli le a krém az éppen aktív, kikelt egyedeket a bőrötökről, ha közben több száz tojás is rajta van, aminek kemény héja van és amit a krém nem tud megölni. Ezek különböző időközökben kelnek ki rajtatok ezért a krémes kezelést és a ruhák, bútorok, teljes lakás lefertőtlenítését hétről hétre, vagy akár sűrűbben sokáig meg kell ismételni. Ehhez csak türelmet és kitartást tudunk kívánni.

    Mi Délkelet-Ázsiában kezeltük magunkat, ezért lehet, hogy ami gyúgyszereket a cikkben leírtunk, otthon nem kapni.

    Az egyetlen új dolog, amit még le tudok írni, és nincs még leírva a cikkben, vagy a korábbi bejegyzésekben, az egy olyan gyógyszer, amit egy kedves costa ricai gyermekorvosnő ismerősünk ad a rühes pácienseinek és elmondása szerint nagyon hatásos. Ez egy tabletta:

    Ivermectina 12mg – 1 tabletta 6mg (tehát gondolom kettőt kell bevenni belőle), egy hét után ezt is meg kell ismételni.

    Kitartást! El fog múlni és ezen is túllesztek, csak csináljátok a kezelést és a takarítást/mosást kitartóan, megszakítások nélkül.

  20. Istvan
    április 19th, 2016 12:33-nél | #21

    Sziasztok!

    A Rüh ellen milyen takarító eszköz lenne jó, az UV-s pl az jó, vagy csak a gőzölős takarítógépek?
    Hogyan tudnám kiírtani az ágyból??

  21. Arpi
    augusztus 27th, 2016 08:16-nél | #22

    @Istvan
    A legegyszerűbb módszer 7-10 napig nem használni az ágyat, ha nem kap emberi bőrt a rüh, egy idő után meghal. Persze ezzel párhuzamosan a testről és minden más velünk érintkező dologról el kell tüntetni őket. Remélem azóta már rég tárgytalan a téma!

  1. Még nincsenek visszakövetések