Archívum

‘Budapest’ cimkével ellátott bejegyzés

Budapest, Budapest, Te csodás… – Összehasonlítás Ázsiával

július 30th, 2012 7 hozzászólás

Valahogy még nincs kedvem megérkezni Bangladesbe az útinaplóban, ezért arra gondoltam, hogy ha már annyit szidtam a nyugati modern kultúrát, egy kicsit most dicsérem, megint csak összehasonlítva az itteni (ázsiai) viszonyokkal, de most úgy, hogy azt emelem ki, ami otthon jó és szeretnivaló, és itt „borzasztó”, nehéz, vagy – főleg nekünk, európaiaknak – nehezen élhető. És legyen az összehasonlítás tárgya a város, konkrétan Budapest, kontra az itteni városok! Hogy ne mindig csak a még „fejlettebb” nyugat felé figyeljünk és vágyakozzunk, hanem értékeljük és örüljünk annak, ami van. Szóval jöjjön Budapest bemutatása, egy év Ázsiában való kóborlás után. Mivel az elmúlt fél évet az indiai szubkontinensen töltöttük, az összehasonlítás főleg az itteni városokkal fog történni, azok közül is a legmocskosabbakkal, hogy érezzétek a különbséget! ;)
Úgy fogom írni, mintha az egészet egy itteni barátunknak mesélném, de közben persze ügyelek arra, hogy Ti is értsétek. Ha azt írom, „itt”, az Ázsiát jelent!
Budapesten vannak járdák! Mindenütt, vagy legalábbis nagyon nehéz olyan helyet találni, ahol nincs. Lehet, hogy néhol szűk, lehet hogy ráparkolnak az autók, és rászarnak a kutyák, de van, és így nem kell a forgalomban sétálni – ez alapvetően változtatja meg az egész városi létet! Nyugodtan sétálhatsz bárhol, nem kell azt lesned és fülelned, hogy mikor, honnan jön egy nagy busz dudálva, ami azonnal és hangosan akarja magának az út azon részét, amin Te épp sétálsz. Van közvilágítás is, és az áramszünetek nagyon ritkák, így nem olvadnak le a hűtők és nem kell drága aksikra meg generátorokra költeni. Van csatorna, nincs sár az utakon, se az utcát teljes egészében beborító pocsolya, vagy ha van is, az nagyon ritka, és biztos, hogy a hírekbe kerül. A tömegközlekedés nagyon fejlett és kiterjedt, a járatok sűrűn járnak, még metró is van és sok villamos pálya meg éjszakai buszjáratok. A járatok viszonylag tiszták, és sosincs igazán nagy tömeg rajtuk, talán csak reggelente a metrón, de az sem mérhető igazán az itteni tömeghez. Az emberek nem szeretnek egymáshoz simulva utazni, nem is ismerik az igazán nagy tömeg fogalmát. A budapestiekből nem is férne be 4-5 embernél több egy riksába, egyszerűen be se szállnának többen, mondván, hogy nincs több hely, megtelt a jármű, pedig ha tudnák, hogy itt errefelé simán beférünk 8-10-en is egy riksába.
Igaz, a riksát Budapesten nem is ismerik, csak néhány van belőlük, az is csak a turisták számára. Viszont az emberek többségének, ha van valamilyen járműve, akkor az általában autó, és akkor is használják, ha csak egyedül utaznak vele. Olvass tovább…

Budapest – Temesvár, a Kezdet

június 16th, 2011 26 hozzászólás

Az indulás

Az indulás előtti három nap nagyon durván sűrű volt, intéztük a pakisztáni vízumot, megittuk a második kolerakoktélt, és mind a három nap, mint a mérgezett egér rohangáltunk a városba, boltról boltra, szponzortól szponzorig, hogy meglegyen minden szükséges felszerelésünk indulásig. Esténként pedig sokáig fent voltunk, intéztük a dolgokat, pakoltuk a csomagokat, csinosítottuk a honlapot. Végül csodával határos módon minden kritikus dolog meglett, csak néhány kevésbe fontos dologgal maradtunk el, de ezeket igyekszünk majd pótolni az út első szakaszain.
Június 11-én szombaton 1-1,5 óra alvás után a tervezettnél később ébredtünk, valahogy úgy emlékeztem, hogy 9 órára megyünk a Hősök terére, azért hagytam magunkat „szundizni” 6:35-ig. Reggelire újdonsült anyósom (Kati néni – A Világ Legjobb Anyósa) készített nekünk egy-egy szelet kenyeret, de egyikünk sem tudott belőle pár harapásnál többet enni. Ott volt bennünk az izgalom. Előző éjszaka igyekeztünk útrakészre pakolni a 4-4 táskát, így bő egy óra készülődés után már készen is álltunk az indulásra. Ekkora már megérkeztek a szüleim a bátyámmal és Jutka nénivel. Készült pár fotó Zitáék háza előtt, majd elindultunk a fekvőbringákkal. Meglepően könnyedén gurultak a sok teher alatt.
A Hősök terén 40-50 fős tömeg várt bennünket, sokan olyanok is eljöttek, akikre nem is számítottunk. Mindenkinek nagyon köszönjük, aki eljött a búcsúztatásunkra, nagyon jólesett, hogy ott voltatok, igazán emlékezetes lett így a rajtolás.
Pestszentlőrincre kényelmes tempóban tekertünk át jó egy óra alatt. A Bókay utca és a Petőfi utca sarkán épp nyitva találtuk Oszi kerékpárszervizét, így sikerült Tihamérnak kicseréltetni az időközben megfáradt hátsó racsniját, és Daninak a váltóján is lett állítva. Ezúton is köszönet Oszkárnak a segítségért! Mialatt a bringákat szerelték, a csapat java a Madarász utcában piknikezett. Ekkor már jó éhesek voltunk Zitával, ezért nagyon jól esett a zsíroskenyér és a limonádé édesanyáméktól. Indulás előtt még gyorsan beszaladtam a szobámtól elbúcsúzni és felkapni egy-két cuccot, ami kimaradt a nagy rohanásban. Kemény volt elindulni otthonról. A Péter-halmi kiserdőn át kitekertünk Gyálra, majd elhagytuk a várost. Jó 15-20 maradtunk bringával ekkora. Olvass tovább…